2010. október 29., 09:452010. október 29., 09:45
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az évforduló alkalmából találkozót szervezett Marosvásárhelyen, amelynek keretében Spielmann Mihály történész beszélgetett a néhány éve megszűnt lap egykori főszerkesztőivel, szerkesztőivel: Ágoston Hugóval, Gálfalvi Zsolttal és Horváth Andorral. A jelen lévő publicisták a maguk sajátos szemszögéből elemezték A Hét sikerének titkát. A lap kezdetben 15-16 ezer példányban jelent meg.
„A romániai magyar írástudók közös igényéből keletkezett a lap, akik tudtak élni azzal a lehetőséggel, amit az 1960-as évek végén bekövetkezett politikai enyhülés megteremtett” – véli Gálfavi Zsolt. A Hét az első pillanattól átfogta az erdélyi magyar nemzetiséget, az „értelem fóruma” lett. „Lelkesen javasoltuk azt, hogy Bukarest legyen a lap székhelye, miután ezt már valakik korábban eldöntötték” – emlékezett vissza Gálfalvi, aki a lap indulásakor főszerkesztő-helyettes volt.
Szerinte ez azért volt szerencsés választás, mert a lap így elkerülte a megyei pártbizottságokkal való összetűzést, amire feltétlenül sor került volna, hiszen kezdetektől a nyitottságot, az alkotó gondolkodást népszerűsítette. Ágoston Hugó, a lap egykori természettudományi rovatának szerkesztője arra emlékezett, hogy a 26-27 éves munkatársak (akiket nem a párt rendelt a szerkesztőségbe, hanem a vezetőség verbuválta őket) „kis gilisztáknak érezték magukat, akik örültek, hogy halászni viszik őket”. Horváth Andor az 1970-es, 1980-as évek röntgenképét rajzolta meg. Úgy gondolja: „a politikának szüksége volt az írókra”.
Szerinte ugyanakkor A Hét története arról szól, hogy „miként távolodott el fokozatosan egymástól a politikum és az értelmiség”. A Héttel párhuzamosan létrejött a Kriterion Kiadó, az RTV magyar adása, és más magyar sajtóorgánumok sorsa attól is függött, hogy a szerkesztőségek mennyire voltak egységesek, és a vezetőik mennyire voltak merészek az adott korlátok között. Az egykori munkatársak elismeréssel szóltak Huszár Sándor főszerkesztőről, aki részben azért volt nagyon merész, mert nem mindig ismerte fel a veszélyt, ugyanakkor mélységes empátiával foglalkozott nemcsak beosztottjai sorsával, hanem az olvasók levelekben jelzett gondjain is próbált segíteni.
A Hét nagy érdeme, hogy (a Korunkkal együtt) megteremtette az erdélyi magyar tudományos írásbeliséget. Úgy foglalkozott a tudományos ismeretterjesztéssel, hogy az nem vált olcsó népszerűsítéssé, szóra bírta az erdélyi tudományos élet kiválóságait. Kiadta az első erdélyi magyar tudományos folyóiratot, a TETT című mellékletet, és évkönyvei is igen sikeresek voltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Látogatottsági adatok