2010. március 29., 09:392010. március 29., 09:39
Az íróval Ferencz Zsolt, a Szabadság napilap szerkesztője beszélgetett a Balázs kertje és A pinty és a többiek című, a Bookart Kiadónál 2009-ben megjelent kötetekről. Szó esett Markó gyerekkoráról, mint kiderült, már akkor is írt verseket.
A költő elmesélte azt is, hogy megpróbálta gyerekszemmel megvizsgálni az ő házát és kertjét, ez fontos ihletforrása volt a verseknek. Markó Béla minden válasza után a jelen lévő gyermekek közül szavalt vagy énekelt valaki.
Választ kaphatott minden érdeklődő arra, hogy milyen is volt a kommunista rezsim alatt írni, kijátszani a cenzúrát úgy, hogy megmaradjon a mondanivaló.
Markó szerint éppen ezért voltak fontosak akkor a gyermekversek. Hozzátette: van jövője ennek az irodalmi ágnak is, hisz napjainkban is rangos alkotók írnak a gyerekeknek. Markó elmondta: a visszajelzések alapján bírálja műveit, mint mondta, az önbizalom is fontos, de ez néha nem elég. „Ostobaság figyelmen kívül hagyni a kritikákat’’ – mondta.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.