Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Színházi Olimpiát rendeznek 2023-ban Magyarországon a fővárosi Nemzeti Színház koordinálásában. Az előkészületekről pénteken a teátrumban kerekasztal-beszélgetést tartottak.
2022. május 07., 12:372022. május 07., 12:37
„A Színházi Olimpia embereket békít ki, régit az újjal, a modern művészetet az ősivel, elfogadja a különbözőséget és párbeszédet generál” – foglalta össze a rendezvény lényegét Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítója, az athéni Attis Színház igazgatója.
Terzopulosz kiemelte, hogy a jövő évi magyarországi rendezvényen a hidak kialakítása a cél. Úgy vélte, ebben a vidéki színházi központoknak elsődleges szerepük van, a fővárosnak pedig inspirációt, megerősítést kell adnia.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a hazai Színházi Olimpia művészeti vezetője arról beszélt, hogy a rendezvény különleges alkalmat kínál az egész magyarországi színházi szakmának az együttgondolkodásra.
„A Színházi Olimpia hasonló elveket képvisel, mint a most zajló MITEM, amely nyitott, szabad, ütköztetni lehet a véleményeket, helye van egymástól gyökeresen eltérő gondolatoknak és elfogadjuk egymás érvelését” – mondta Vidnyánszky Attila.
Megemlítette, hogy az amatőr, a gyermek- és ifjúsági, valamint a nemzetiségi színházakat is meghívják az olimpiára, a Müpában a Madách-évfordulón külön programmal készülnek, az Operaház balettelőadást hoz tető alá,
A jövő évi Színházi Olimpia körvonalazódó programjáról több színházigazgató, szövetségi elnök beszélt a kerekasztal-találkozón.
A Nemzeti Színház dramaturgja, Rideg Zsófia azt mondta, Budapestre hozzák a Nemzetközi Színházi Iskolák Szövetségét, az ISTA-t, meghívtak tibeti operát, valamint tuareg rítus alapján született algériai előadást. Kulcsár Edit dramaturg, a Színházi Olimpia ügyvezetője a független színházak bekapcsolódásáról, kortársdráma-workshop szervezéséről szólt.
Gemza Péter, a debreceni Csokonai Színház igazgatója kitért arra, hogy tervezik külföldi, határon túli előadások meghívását, egy országos színházi találkozó megszervezését, valamint egy nemzetközi amatőr színházi fesztivál lebonyolítását.
a fővárosban bábfesztivált rendeznek és lesznek szabadtéri, vásári, báb- és utcaszínházi előadások Kemény Henrik öröksége előtt tisztelegve.
Kiss János, a Magyar Táncművészek Szövetségének társelnöke a néptánc, a kortárs tánc, a balett és az ifjúsági tánc, valamint nagy múltú társulatok bemutatkozásáról számolt be, Kiss B. Attila, a budapesti Operettszínház igazgatója az európai Csárdáskirálynő-produkciók meghívásáról,
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
szóljon hozzá!