2010. április 16., 15:442010. április 16., 15:44
– E díjak odaítélésében valószínűleg nagy szerepe volt annak, hogy egyéni műsoraival bejárta a nagyvilágot, terjesztette a szép magyar szót. Hogyan sodródott az egyéni előadói pályára?
– Tévedés ne essék, én most is a vásárhelyi magyar társulat tagja vagyok. 1990-ben állítottam össze első egyéni csángóműsoromat, és ezt máig csaknem ezerszer adtam elő. Történelmi dokumentumokra felfűzött csángó balladákból és dalokból áll az egyórás műsor. Nem tudom megmondani, hogy miért éppen csángó előadást készítettem. Ám utána már sorban jöttek az 55–60 perces egyéni összeállítások – nyolc van belőlük.
– Cigányműsorral is a színpadra lépett. Általában a kisebbségekhez kapcsolódnak ezek az előadóestek?
– Nagyjából igen. Mindig a kisebbségi lét érdekelt. Természetesen szakértőket is bevontam ezek összeállításába, de én szerkesztettem, rendeztem az előadásaimat.
– Hol lépett fel egyszemélyes produkcióival?
– Leginkább falvakban, főleg a templomokban. A Kárpát-medencét széltében, hosszában bejártam. Talán a legkisebb falvak, ahol megfordultam a Maros megyei Székelybő, ahol 93-an élnek, vagy Mezőménes, ott 50 magyar ember lakik. Leginkább a papok hívtak meg a legeldugottabb településekre, s mindenhova szívesen mentem.
– A határon túl hol járt?
– Megfordultam az Egyesült Államokban, Európa nagyon sok országában, Magyarországon rengetegszer jártam, oda leginkább a könyvtárosok hívtak meg. Emlékezetes marad számomra, hogy az úgynevezett Viharsarokban, Szeged térségében, Magyarcsanádon egy idős bácsi azt mondta: én vagyok az első színésznő, akit élőben lát. Megható volt.
– A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban mostanában milyen szerepei vannak?
– Nem próbálok új darabban. Utoljára a Macskajátékban voltam Giza, majd Ingmar Bergmann Dúl-fúl és elnémul című darabjában kaptam egy kicsi, de szép szerepet, én voltam Stella nővér. Ami mostanában rengeteg időmet lefoglalja az a Székely Színház Egyesület elnöki tisztsége. Hiúságból vállaltam ezt a számomra szokatlan szerepkört, ugyanis az elnökválasztási értekezleten nagyon sok társam engem talált a megfelelő személynek, és egy ilyen felkérésnek nem tudtam ellenállni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Látogatottsági adatok