A fesztiválprogramot a belga–román koprodukció, a La Civil nyitotta, amelynek rendezője, Teodora Mihai is jelen volt. A második napon Gárdonyi Géza regénye nyomán készült filmfeldolgozást, az Ida regényét vetítették, amelynek rendezője Goda Krisztina, forgatókönyvírója pedig Divinyi Réka. A programban az alkotópáros több filmje is szerepelt, köztük a néhány éve bemutatott Csak szex és más semmi, a Kaméleon és a BUÉK című alkotások. Lázár-Prezsmer Endre elmondta, hogy az Ida regénye kétszer is vetítésre került, ám akkora volt iránta az érdeklődés, hogy nagy valószínűséggel bekerül a mozi programjába is.

Jelen volt a fesztiválon Szabó Réka táncos, koreográfus is, akinek táncos dokumentumfilmjét, a Létezés Eufóriáját tekinthették meg az érdeklődők, amelyet Vincze Teréz filmesztéta kurzusa követett. A vetítések mellett a programba egy színházi előadás, a Romacen is bekerült, amelyet Mihaela Drăgan rendezett a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu színházban, illetve megtekinthető volt a performansz jellegű, Future is a Safe Place (A jövő biztonságos hely) című rövidfilm. Az egyhetes fesztivált a Csíki Kamarazenekar koncertje és a Ra oroszlán meséje színházi koncert keretezte. A szervezők elmondták, az egyes vetítésekre és mesterkurzusokra változó volt az érdeklődés, és bár akadtak résztvevők, akik a teljes programkínálatot végignézték, még mindig mérsékelt kíváncsiságot tapasztalnak a helyi közönségen. „Mi megteremtettük a keretet, élettel azonban a nézőknek kell megtölteniük az eseményt” – mondta Lázár-Prezsmer Endre, majd

A színes programkínálatból a szervező három alkotást emelt ki, amelyek nehéz, ugyanakkor fontos témákat feszegettek. A Hat hét című alkotás kapcsán, amely az örökbe adás témáját járja körül, elmondta, kell hozzá az a női érzékenység, amellyel finoman, intim, bensőséges megvilágításból lehet bemutatni egy hasonló témát. A létezés eufóriája című film kapcsán megemlítette, hogy a 96 éves, holokauszttúlélő Fahidi Éva visszaemlékezéseit dolgozza fel, illetve tartalmazza egy korábban készített előadás részleteit is. „A női alkotók filmjeire jellemző különbség, másság leginkább a témaválasztásban és abban jelenik meg, ahogyan ezt láttatják. Van, amiről férfiként nehezen, csak áttételesen lehet beszélni. A nők sajátos szemszögből, apró jelenetek által ragadnak meg kérdéseket” – tette hozzá a fesztivál szervezője.