Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal rendelkező közgyűjteményi digitalizáló központját adták át pénteken a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
2022. február 11., 18:002022. február 11., 18:00
2022. február 11., 18:032022. február 11., 18:03
„Óriási jelentőségű és impozáns vállalkozás átadására kerül sor ma: mostantól az OSZK rendelkezik Közép-Európa közgyűjteményei közül a legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal, amely évente 10 millió oldal digitalizálását teszi lehetővé, és alkalmas a könyvtárban fellelhető valamennyi dokumentumtípus digitalizálására” – mondta el az ünnepélyes átadás alkalmából a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely kiemelte: az erre elköltött csaknem 10 milliárd forint alkalmassá teszi az OSZK-t arra, hogy korszerűen tegye közzé és jelenítse meg mindazt, amit nemzeti értékként őriz; így az eddig kevéssé kutatott dokumentumok is elérhetővé válnak az egész világ számára.
A digitalizáció a modern kor parancsa, a mai napon ezért jó két évtizedes adósságot sikerült törleszteni; Mátyás korvinái, Kossuth hangja vagy régi kották egyaránt elérhetők Clevelandből, Budapestről vagy Kolozsvárról is – méltatta a fejlesztést Gulyás Gergely.
Demeter Szilárd, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos felidézte, hogy 2019-ben könyvszakmai és informatikai szempontból is átvilágították az OSZK-t, a zárójelentésekből pedig világossá vált, hogy nemcsak egy jó könyvtárost, hanem egy jó menedzsert is kell keresni az intézmény élére. „Rózsa Dávid főigazgatósága óta 560 köbméter szemetet és lomot távolítottak el az épületből, és a nemzeti könyvtár 80 különböző adatbázisban tárolt adatvagyonát tavaszra egyetlen adatbázisba integrálják” – méltatta az OSZK vezetőjét.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Mint hangsúlyozta: a digitális kulturális adatvagyon integrációja akkor lesz sikeres, ha a különböző intézmények nem szigetekként teszik közzé saját digitalizációjuk eredményeit, hanem az egész nemzeti kulturális adatvagyon egy egységben, ingyenesen válik elérhetővé. Ehhez akár jogszabály-módosítást is érdemes végrehajtani – vélekedett Demeter Szilárd. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a kormány 2016-os döntése értelmében, az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) keretében európai szinten is a legjelentősebbek közé tartozó digitalizációs központot tudtak kialakítani.
Az OSZK digitális szolgáltatásaira 2021-ben már 36 millió megkeresés érkezett – jegyezte meg. Mint hozzáfűzte, a digitalizációs központban klimatizált teret építettek ki, valamint kidolgozták a szükséges hardveres és szofveres környezet is, ennek köszönhetően a tömeges digitalizálás mellett a védendő dokumentumok manufakturális feldolgozása is lehetséges. Az eszközpark aggregált kapacitása 10 millió levilágított oldal évente, a lapbehúzó szkenner óránként 10 ezer oldalt képes feldolgozni, de hangfelvételek, mozgóképek digitalizálása is lehetséges a központban.
Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke hozzátette, a létrejött kapacitás 23 millió könyv tárolására, keresésére ad lehetőséget, ez a rendszer pedig kiterjeszthető a többi könyvtárra, sőt a múzeumokra vagy még nagyobb intézményi körre is. Több telephelyen, katasztrófatűrő kialakításban összesen 22 ezer terabyte felhőalapú tárterület jött létre a KIFÜ üzemeltetésében a projektben létrehozott informatikai rendszerek elhelyezésére, futtatására. Vashegyi György, a Nemzeti Kulturális Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a Haydneum és az OSZK között létrejött együttműködésről szólva elmondta: annak célja, hogy az új digitalizáló központ segítségével, a Haydneum munkatársainak részvételével feldolgozzák a Magyarországon fellelhető, jelentős kulturális értéket képviselő, 1600 és 1850 között keletkezett zeneművészeti és zenetudományos emlékeket.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!