2009. október 19., 05:002009. október 19., 05:00
Dávid Gyula elmondta, a kiadvány enciklopédikus jellege miatt nem a nagyközönségnek, hanem a szakmának és a téma iránt érdeklődőknek készült, olyan kiadvány, amely adatai révén él majd tovább, ha valakinek információra van szüksége a korszak valamely színészéről, leveheti a polcról Kötő írását, és megkeresheti a megfelelő szócikket. A szerkesztő azt is megjegyezte, hogy mégsem száraz enciklopédiáról van szó, hiszen a szerző olyan dokumentumokat, feljegyzéseket is beemelt a könyvbe, amelyek olykor személyes hangnemben szólnak a korszak színjátszásáról, annak problémáiról. A szerző úgy fogalmazott, hogy a kiadvány nemcsak adatok gyűjteménye, hanem a kor regénye is egyben, hiszen színészi sorsok, a Trianon utáni erdélyi színjátszás nehézségei bontakoznak ki a szócikkekből. Rámutatott arra is, hogy tragikus kor adatait gyűjtötte össze, hiszen a Trianon utáni Erdélyben a magyar színjátszók és színházi emberek is nagyon nehéz helyzetbe kerültek, számos igen tehetséges színész drámaíró sorsát pecsételte meg a túlhajszolt munka, a rossz anyagi körülmények között folytatott küzdelem, így gyakran fiatalon végezték életüket, a tüdőrák, az őrület vagy az alkoholizmus miatt.
Dávid Gyula kiemelte: mivel az első világháború után a román kormány igazgatta a magyar színházakat is, az erdélyi és bánsági színházak akkori felügyelőjének, Emil Isacnak minden színház köteles volt évente elküldeni színészei személyes adatait. Erre az anyagra bukkant rá Kötő a bukaresti levéltárban, és ez sokat segített a munkájában.
Kötő elmondta, még egy újdonságot tartalmaz a kötet, olyan okmányokra bukkant ugyanis, amelyek bizonyítják, hogy Bánffy Miklós, aki 1926-ban tért vissza Erdélybe, a magyar állam anyagi támogatását közvetítette az itteni kulturális intézményeknek. Kötő szerint hasznosnak bizonyult számára, hogy Bánffy minden lépéséről tájékoztatta a magyar államvezetést.
A szerző egyébként nemrég töltötte be hetvenedik életévét, így a találkozón ez alkalomból is köszöntötték.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.