2012. május 14., 08:262012. május 14., 08:26
A Szigligeti Színház most nem az elegáns, frissen restaurált, százéves színházépületbe invitálja különleges színházi élményre vágyó nézőit, hanem egy használaton kívüli, város széli malomba, ahol az emberi sors, az elkerülhetetlen végzet természetes módon jelenítődik meg és fonódik egybe a mag kenyérré válásának folyamatával.
Kortárs, mert újszerű tehát a megközelítés, amellyel Szabó K. István rendező most színpad nélkül színpadra állítja a több ezer éves mítosz-tragédiát, ám a „maghoz”, a történethez, az akkor és most is, bármikor aktuális mondanivalóhoz nem nyúl hozzá, megtartja a művet lefordító Babits Mihály sorait is. A színdarab formája azonban nagyon is különleges: anélkül, hogy túl sokat elárulnánk, azt akár praktikus okokból is jó tudni, hogy a Malomba nem nagyestélyiben kell menni, és hölgyeknek lehetőleg nem tizenkét centis cipősarokkal, az előadás ugyanis kvázi interaktív.
A király, Oedipusz (általában Dimény Levente), illetve mások utasítására többször fel és le is kell mászni a lépcsőkön, és az előadás ideje alatt sem ül a közönség folyamatosan. A mag, a liszt, az őrlés, mint a sors malmai, folyamatos szereplők a műben: így lesz az ártatlan, szülei akarata ellenére megmenekült gyermekből (Varga Balázs) önmagát, kilétét kutató felnőtt (Dimény), majd végzetébe beletörődött agg (Dobos Imre).
Ez a hármasság akár a darabban nem, de az eredeti tragédia szövegében még szereplő találós kérdés analógiája is lehet: sorsfordító momentumok hírnöke, a Szfinx azt kérdi, mi az, ami reggel négy, délben kettő, este pedig három lábon jár. S hiába fejti meg Oedipusz a rejtvényt, arra csak túl későn ébred rá, hogy az ember hármas metamorfózisának elkerülhetetlensége a saját sorsát is meghatározza. A magból kenyér lesz – s a kenyér végül a maga valójában meg is testesül, de már nem szigorúan a darabban, hanem az előadás részeként, taps nélkül útjukra engedett nézők kezében.
A színészek megrázó játéka, az izgalmas, eredeti zenei kíséret, a kényszerzubbonyra, illetve liszteszsákokra egyaránt emlékeztető jelmezek és a jól kihasznált, rendhagyó helyszín miatt megéri a kellemetlenség, el kell menni a malomba, és meg kell nézni ezt a különös Oedipuszt.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.