Fotó: A szerző felvétele
2009. november 16., 11:232009. november 16., 11:23
A kötetlen beszélgetésben névrokona, a váradi Kőrösi P. József volt a meghívott partnere. Kőrösi Zoltán a Magyar Rádió irodalmi főszerkesztőségének volt a vezetője a tulajdonos- és arculatváltásig. Akkor meg is szüntették a részleget, mondván: a kultúra nem érdekli az embereket, egyébként meg a sport és a könnyűzene is belefér ebbe a fogalomkörbe – miért foglalkozzon a rádió akkor például kortárs irodalommal Később Kőrösi másik, még híresebb névrokonáról, Kőrösi Csoma Sándorról készített filmet, a híres kutató nyomdokain járta be Keletet hat héten át. A forgatókönyvíró Kőrösi Zoltán elmesélte: többször járt már Indiában, legutóbb épp az elmúlt vasárnap érkezett haza, és hogy a nyugati embert ott érő kultúrsokk szinte feldolgozhatatlan. Nehezen fogadja el például az európai ember a Gangesz-parti halottégetéseket. \"A helyiek előszeretettel fürdenek a folyóban, sőt még isznak is belőle\" – mesélte Kőrösi. Hasonló, bár sokkal pozitívabb kultúrsokkban volt része Lisszabonban, ahová felesége ösztöndíja révén jutott ki, és egy évig ott is alkotott. Elmesélte: szinte hihetetlen a kelet-európai ember számára egy olyan ország létezése, ahol mintegy nyolcszáz éve nem volt háború. Az életnek, az alkotásnak ez a folytonossága meglátszik egész Portugálián – mondta Kőrösi.
Az együttlét, a \"convivio\" tudatossága meghatározza az életét ennek a barátságos népnek. Olyan romlatlan világ ez, amely az írót Kosztolányiék korára emlékeztette, a húszas évek Pestjére a kicsi boltjaival, a cipőpucolóval az utcán. A sok élmény ellenére nem tartja magát világutazónak Kőrösi: azt mondja, ő egyszerűen író, még akkor is, amikor csak átmegy a Kálvin téren – ahogy ezt Ottlik Géza is megfogalmazta. \"Aki alkot, több lesz önmagánál, egy erősebb lét érinti meg\" – fogalmazott. Kivételes pillanat, amikor valahonnan \"súgnak\" az embernek, s neki mintha tollbamondás után kellene írnia. \"A regényírásban ajándékba kap időt az ember – mondta –, egyszerre élhet a valóságban és a másik világban is.\" Elmondása szerint egyébként a prózaírás hosszú távú tervekre épülő folyamat, a legjobb módszer, ha az este felbukkanó gondolatokra alszik még egyet az alkotó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok