Fotó: A szerző felvétele
2010. április 12., 09:272010. április 12., 09:27
A kilencvenes évei közepén járó Harmath Ferenc erdélyi kereskedőcsaládból származik. A marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Központban, szombaton megtartott könyvbemutató házigazdája, Markó Enikő elmondta: Harmath Ferenc történelmi idők hű krónikása, aki nemcsak erdélyi emlékeiről, élményeiről, de nyugat-európai utazásairól is irodalmi értékű élménybeszámolókat írt.
Az idős tanító kötetét a Népújság munkatársa, Bodolai Gyöngyi méltatta, majd a szerzővel is ő beszélgetett. Harmath Ferenc, miután a kerelőszentpáli impozáns, egykor 50 hektáros díszkerttel rendelkező Haller-kastélyban tanítóskodott, később feleségül vehette Haller Ilona grófkisasszonyt, akivel jelenleg egy marosvásárhelyi panellakásban él. Haller Ilona egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy jelen legyen a könyvbemutatón.
A Haller család gyökerei Németországba, Nürnberg környékére nyúlnak vissza. Tagjai 1198-tól bajvívók, magas rangú tisztségviselők, elöljárók, kormányzók voltak. A közel 500 éves erdélyi ág alapítója az itt letelepedő Haller Péter, aki a szebeni bíró lányát vette feleségül, és a város polgármestere, főbírája és kamaragrófja is volt. A Haller-ház ma is Szeben főterének ékessége. Feleségének halála után, akitől három fia született, Haller Péter Kemény Katalint vette nőül (aki öt fiúnak adott életet), s ettől kezdve az erdélyi Hallerek magyar lányokkal léptek frigyre.
Az öt fiú közül Gábor Fehéregyházán telepedett le, s a szép Bocskai Ilonával kötött házasságot. Gyermekei közül István telepedett le Kerelőszentpálon, és Harmath Ferenc kötetének egyik főszereplője az itt lévő, ma már romos kastély, amely az 1750-es években épült. Harmath Ferenc 15 éven át harcolt azért, hogy visszakapják az államosított épületet, ez 2002-ben következett be, ekkorra a környék lakói mindent széthordtak belőle, legutóbb egy roma család lakott benne, akik pénzért árultak mindent, ami még mozdítható volt. Mivel a nyugdíjas örökösök semmit sem tudtak kezdeni a hatalmas, romos épülettel, azt a római katolikus egyháznak adták át, de azóta is tovább romlik az állapota.
A csaknem 95 éves szerző a kastélyból való kilakoltatás után Küküllődombón tanított több évtizeden át. Harmath Ferenc azt is elmondta: egy történész könyvet írt a Haller családról, ezt is bemutatják majd április folyamán, és májusban Simon István kerelőszentpáli polgármester segítségével kopjafát állítanak a templom udvarán annak emlékére, hogy a Haller család 400 évvel ezelőtt telepedett le itt, tagjai iskolát, templomot építettek a falunak, segítették a helyi lakosságot.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.