2009. december 22., 09:022009. december 22., 09:02
A kilencvenedik életéve felé közeledő író imádott feleségének állított emléket Egyetlenem című könyvében, amely életműve egyfajta összegzéseként is értékelhető.
Elsősorban természetesen szerelmi történet: egy hatvanéves házasság idő szépítette, aranyozta boldog pillanatai, és az eljegyzést megelőző izgalmas események sorakoznak az oldalakon. Olyan időkről mesél a szerző, mikor az egyetemi élet felnőttesebb életformát jelentett: főleg nőként igencsak tudta az ember, hogy miért is vág bele a tanulásba, Márgay Erzsébet pedig – Méhes tanúsága szerint – teljesen tudatosan készült tanári pályájára.
Éppen ilyen tudatosan választ férjet is magának: a rajongó férj udvarlók tucatjait említi, közülük – és itt az elbeszélésen még mindig átsüt a hitetlenkedés boldog izgalma – a szerkesztő Nagy Eleket (későbbi írói nevén Méhes Györgyöt) választja.
Ahogy az író korábbi két műve, a Kolozsvári milliomosok a századforduló Erdélyéről, illetve erdélyi polgárságáról, a Gina pedig a második világháborút megelőző zűrzavaros hazai viszonyokról nyújt képet az olvasónak, az Egyetlenem első része – nyilván sokkal személyesebb hangnemben – a negyvenes évekről mesél. Arról a néhány hónapról, ami a „magyar világból” még visszaköszönt, továbbá az orosz megszállásról, az új hatalom megszilárdulásáról.
A háborús borzalmakról csak érintőlegesen ír a szerző, az eseményeket átszövi, megszépíti a ’44 nyarán kibontakozó hatalmas szerelem. A könyv második felének anekdotikus hangneme – a korrajzok világa után – Méhes György írásainak egy másik vonulatát, a humoros családregényeket idézi fel. Itt úgy jelenik meg a feleség, ahogyan őt már évtizedekkel korábban, a Micsoda társaságból vagy a Kilenc vesszőparipából megismerhettük.
Olyan nő, aki biztos kézzel kormányozza családját, és tapintattal, olykor a többiek gyengéinek kijátszásával éri el, hogy a dolgok zökkenőmentesen haladjanak. Az immár négytagú családról, majd az unokákról szóló tréfás történetek harmonikus, kiegyensúlyozott világról szólnak.
Márgay Erzsébet nem sokban hasonlít a régi idők nagyasszonyaira, akik a hatalmas udvarházban egymaguk tartják kézben a háztartás, a gazdaság és a család gondjait: szűkebb keretek között azonban ő is ugyanazt tette, a munkája mellett igazi otthont teremtett, és mindenben támogatta férjét. Méhes György leírásából tökéletes asszonyt ismerhetünk meg, akinek az intelligenciáját néhány, a kötet végén tőle idézett mondat szemlélteti, egyben relativizálva az addig olvasottakat.
Szerző: R.-Péter István
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.