Fotó: Biró István
2010. október 29., 09:042010. október 29., 09:04
Ekkor a kolozsvári színház vállalta, hogy színre viszi a nyertes pályaművet. A pályázaton Tolnai Ottó Könyökkanyar és Márton László A nagyratörő című drámája megosztott első helyezést ért el, a színház pedig Márton László művét mutatta be.
A költőt Egyed Péter filozófus mutatta be a kolozsvári közönségnek. Mint mondta: 1980-ban írt először kritikát Tolnai-kötetről, ekkor jelent meg a költő Világpor című verseskönyve. „Azt tapasztaltam, hogy semmilyen általam addig ismert költői kánon nem segít Tolnai Ottó verseinek megértésében. Talán Tandori Dezső az, aki ennyire sajátos stílussal jelentkezett.
Megragad bizonyos szavakat, alakzatokat, és ezeket nemcsak használja, de folyamatos élményként építi be a költészetébe. Ilyen általa használt alakzat például a tiszavirág, a selyemgubó, a csicsóka, de a flamingó és a karfiol is” – fejtette ki Egyed Péter. A szerző azt is elmesélte, hogyan kapott ajándékba egy jerikói rózsát, amely motívum A kisinyovi rózsa című művében jelenik meg. „Mechanikusan kiszakítottam a lírámból minden a magyar költészetre jellemző dolgot, és kísérletként betettem másokat. Például a karfiolt. Aztán megnéztem a Tolnai-lexikonban, hogy mit ír a karfiolnál, és azt olvastam, hogy torz virág. Ez nagyon megtetszett nekem” – elemezte költői módszerét Tolnai. „Magam állítom elő hozott anyagból a költészetemet” – tette hozzá.
Egyed Péter emlékeztetett, hogy Tolnai 1969–74 között főszerkesztője volt az újvidéki Új Symposion című folyóiratnak, ahonnan a jugoszláv cenzúra nyomására kellett távoznia. Ekkor bírósági eljárás is folyt ellene. „Nagyon érdekes az a kép az egyik Tolnai-versben, hogy a külső körülmények hogyan változtatják emberkocsonyává, kistálkocsonyává az embert” – utalt Egyed Péter Tolnai „ordasgyűrűben didergek/ordasgyűrűben kistálkocsonya” soraira.
„A politika teszi az embert didergő, vacogó kocsonyává, ha a politikai életben valami történt, minket, írókat is sodort magával. Valahogy túléltük” – mondta Tolnai, aki a Jugoszláv Írószövetség utolsó elnöke volt Jugoszlávia szétesése és az írószövetség megszűnése előtt.
Az est végén Tolnai Ottó nagy sikerrel olvasta fel A kisinyovi rózsa című két könyvből és tizenegy részből álló poémáját. A kolozsvári színház következő költői estjének vendége egyébként Kovács András Ferenc lesz a jövő hónapban.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.