Fotó: MTI
2010. június 16., 07:472010. június 16., 07:47
A bemutatóra azonban nem a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban kerül sor, ahogy azt eredetileg tervezték, mivel a nyugalmazott politikus lánya apja személyiségi jogaira hivatkozva perrel fenyegette meg a mozit, ha levetíti a filmet, így az alkotás „illegális bemutatójának” helyszíne a budapesti Menta Terasz lesz. Miközben egyes magyarországi sajtóorgánumok szerint egy kolozsvári mozi vállalta a film bemutatását, lapunk megtudta: a premierre a Bulgakov kávéházban kerül sor. Jakabffy Samu, a kolozsvári Győzelem (Victoria) mozi tulajdonosa szerint amíg nem születik jogerős döntés a filmmel kapcsolatban, egyetlen filmszínház sem fogja vállalni annak bemutatását. Novák Tamástól, az egyik alkotótól megtudtuk, hogy a kolozsvári bemutatóra a Bulgakov kávéházban kerül sor június 27-én.
Mivel Biszku Béla a rendszerváltás óta egyetlen interjút sem adott, visszavonulva él rózsadombi villájában, a szerzőpáros cselhez folyamodott, hogy elkészülhessen a film: elhitették Biszkuval, hogy szülőfalujából, Márokpapiból érkeztek, és a környékről szeretnék kérdezni. Biszku – aki a forradalom megtorlása során 20 ezer ember bebörtönzéséről, és 300 felkelő és politikus kivégzéséről, vagy ahogy ő fogalmaz, „fizikai megsemmisítéséről” határozott – így vállalta, hogy kamerák elé áll, az alkotók négyszer találkoztak és beszélgettek vele, és csak a végén leplezték le eredeti céljukat. Novák Tamás lapunknak elmondta, hogy a forgatások előtt Biszku írásba adta, hogy a vele készült felvételeket a szerzők belátásuk
Határozati javaslatot fogadott el tegnap a magyar Országgyűlés kulturális bizottsága a Biszku-filmmel kapcsolatban, amelynek értelmében nem lehetne személyiségi jogokra hivatkozva betiltani történelmi dokumentumfilmeket. A parlamenti testület ülésén részleteket mutattak be a Bűn és büntetlenség című filmből, amelyet a Mandiner blog két újságírója, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás forgatott Biszku Béláról, az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni felelősségre vonásokban részt vevő belügyminiszterről. A film bemutatásához Biszku Béla és családja nem járult hozzá. Az alkotók elmondták, hogy Biszku 1957 és 1961 között közszereplő volt, ráadásul előzetesen írásban is hozzájárult a film forgatásához. Menczer Erzsébet fideszes képviselő kijelentette: Biszku bűnös, mert saját népe ellen fordult, sok száz ember halála fűződik a nevéhez. „A tényfeltárás minden eszközét meg kell ragadni, hogy kiderüljön, pontosan mi történt a megtorlások során. Ma a világban sok olyan ember ellen folyik eljárás, aki a holokauszttal összefüggésben követett el bűnöket” – mondta az országgyűlési képviselő. |
szerint felhasználhatják. Amikor bevallották, hogy nem Biszku szülőfaluja, hanem belügyminiszterként töltött évei érdekelték őket elsősorban, az egykori politikus meglepődött, de még ekkor sem tiltakozott a film elkészülte ellen, nem sokkal később azonban telefonon „elküldte őket a fenébe”, és megtiltotta a film bemutatását. Az alkotók ennek ellenére elkészítették a filmet, amelyben Biszku mellett nyilatkozik még Horváth Attila, Kahler Frigyes, M. Kiss Sándor, Szerencsés Károly, Tischler János történészek, Mórotz Kenéz pszichológus, valamint 1956-os elítéltek és hozzátartozóik, így Balás-Piri László, Blaski József, Fekete Pál, Fónay Jenő, Mansfeld László és Wittner Mária is.
„Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan látja Biszku az egykori eseményeket lassan 60 évvel ’56, és 20 évvel a rendszerváltás után. Azért esett rá a választásunk, mert belügyminiszterként neki kiemelkedő szerepe volt a forradalom megtorlásában” – mondta Novák Tamás. Hozzátette, nem az volt a céljuk, hogy a filmmel felhívják a figyelmet Biszkura, és elérjék, hogy megbüntessék az egykori belügyminisztert, pusztán arra voltak kíváncsiak, hogyan látja múltbéli tetteit, és szerették volna elérni, hogy a kamerába nézve bocsánatot kérjen a forradalom áldozataitól és hozzátartozóiktól, ez azonban nem történt meg. „Biszku máig meg van győződve arról, hogy ami ’56 után történt, az jó volt, hiszen rendet kellett teremteni, és el kellett tüntetni a zavaró elemeket. A filmben kifejti, hogy a megtorlás után az ország felvirágzott, több millió lakás épült. Elmondta: erőszakkal szemben csak erőszakkal lehetett fellépni. Szerinte ami történt, az törvényes volt, igazságszolgáltatás volt, és nem megtorlás. Állítása szerint neki személyesen nem volt köze ehhez, de a megmaradt dokumentumok nem ezt bizonyítják” – mondta Novák. A filmben Biszku egyébként történeteket mesél Kádárról Alexander Dubčekről, Ceauşescu magyarországi látogatásáról, amikor a díszfogadáson a román diktátor nem volt hajlandó enni, mert meg volt győződve róla, hogy a magyarok megmérgezik. Biszku azt is elmondta, hogy durvának tartja azt, ahogyan a román pártvezért kivégezték, szerinte jobb lett volna felakasztani. „Szerinte Dubček és Hruscsov jó fej volt, őket szerette, Brezsnyevet például gazembernek tartotta, nagyon sok mindent elmondott a beszélgetések során, ami azért is meglepő, mert eddig nem volt hajlandó interjút adni” – tette hozzá Novák. Az alkotók szerint nem lehet személyiségi jogokra hivatkozva megtiltani a film vetítését, hiszen történelmi tényfeltárást végeztek, és mivel Biszku politikai szereplő volt, Magyarországnak joga van megismerni az igazságot.
A Bulgakov kávéházzal egyébként Szálinger Balázs költő közvetítésével egyeztek meg a film bemutatásáról, akinek egy verse elhangzik a dokumentumfilmben.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.