2010. január 28., 08:562010. január 28., 08:56
Cseke Gábor visszaemlékezésében az Ifjúmunkás főszerkesztőjeként és az Előre szerkesztőjeként eltöltött éveket idézi fel, a diktatúrában a Szekuritátétól való félelmében egyes író-, újságírótársai ellen akaratlanul is elkövetett tetteiről vall.
Demény Péter elmondta: olvasás közben egyre inkább megérett benne az a gondolat, hogy egy olyan visszaemlékezést olvas, amelyben a szerző nem próbálja megszépíteni hajdani tetteit, ehelyett őszintén beszél. „Komoly vállalkozásnak és teljesítménynek tartom ezt” – fogalmazott Demény, aki a hasonlóan értékes viszszaemlékezések szerinte rövid sorából az egykori Korunk-főszerkesztő memoárjait, a Számvetést és a Naplót említette meg.
A kiadó igazgatója, Dávid Gyula arról beszélt, hogy a legtöbb könyv, amelyet a kommunizmus alatt közéleti szerepet vállalók írtak, és amelyben próbálják megfejteni az akkor történteket, illetve saját magukat, legtöbbször csak a „mechanizmus” leírására törekszenek, annak bemutatására, hogy milyen könnyen kompromisszumot köthetett egy ember a hatalommal félelemből vagy naivitásból. „Örülök, hogy végre megjelent egy olyan könyv, amelyben a szerző saját magáról beszél” – fogalmazott Dávid Gyula.
Cseke Gábor egy részletet is felolvasott könyvéből, melyben egy költőtársával, Balla Zsófiával való konfliktusáról számol be. Az Előre a múlt rendszerben gyakorta arra kényszerült, hogy a diktátort dicsőítő írásokat jelentessen meg, azonban volt, aki nem volt képes ilyesmit írni – magyarázta Cseke.
Az illető, akiről a részlet szól, egy írást juttatott el a szerkesztőségbe, Cseke pedig szerkesztőként kiegészítette egyik mondatát, így az a diktátort éltető tartalmat kapott. Cseke bevallotta, hogy megalkuvó, félénk természete miatt tette ezt, féltette állását, a lapot, de költőtársát is védeni igyekezett. Később a rendszerváltás után egy levélben kért bocsánatot az illetőtől, nem tagadva egykori tettét.
Cseke könyve után egy másik Polis-könyv is bemutatásra került: A Bánffy Miklós összes drámái című kötetet Kereskényi Hajnal ismertette. „Aki egyszer bekerült a színház varázskörébe, az örökre benne is marad” – idézte az író-politikus gondolatát a könyv ismertetője. Az író egyik kézirata tanúskodik arról, hogy már 16 évesen bekerült e „varázskörbe”, írt egy színdarabot, melyet diáktársaival elő is adtak.
A könyv első darabja az 1906-ban Budapesten, Kisbán Miklós néven megjelentetett Naplegenda, de olvasható Bánffy mind a nyolc drámája egészen az 1948-as keltezésű Íme az emberig, melynek gépelt példányát a Ráday Levéltár őrzi. Kereskényi Hajnal elmondta, a könyv megjelentetése segíthet megismerni Bánffy Miklóst, hiszen művei révén a legkönnyebb megismerni egy szerzőt.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.