Kegyetlen derű, ami ritkaság a mai irodalomban – Márton Evelin Solea Minor című regényét mutatták be Kolozsváron

Márton Evelin, Mărcuțiu-Rácz Dóra és Karácsonyi Zsolt a Solea Minor című kötet bemutatóján •  Fotó: Simó Helga

Márton Evelin, Mărcuțiu-Rácz Dóra és Karácsonyi Zsolt a Solea Minor című kötet bemutatóján

Fotó: Simó Helga

Egy aprócska képzeletbeli szigeten játszódik Márton Evelin új regénye, a Solea Minor, amelyet hétfőn este mutattak be Kolozsváron a Helikon-estek rendezvénysorozat keretében. A regény azt a kérdést is feszegeti, hogy a technika vívmányaihoz szokott ember vajon képes lenne-e túlélni egy technika nélküli világban.

Simó Helga

2021. december 14., 20:562021. december 14., 20:56

Egyfajta „kegyetlen derű” jellemzi Márton Evelin Solea Minor című regényét, amelyet az év utolsó Helikon-estjén mutattak be hétfőn este a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban. A szerzővel Mărcuțiu-Rácz Dóra, a Helikon folyóirat szerkesztője beszélgetett, az esemény házigazdája Karácsonyi Zsolt főszerkesztő volt.

A frissen megjelent könyv bemutatóján szó esett a regény születéséről, az ember életképességéről egy technikamentes világban, és az előkészületben lévő, következő könyvről is.

Idézet
Van ezekben a szövegekben valami kegyetlen derű, ami ritkaság a mai irodalomban. Ezért és az írásművészet kifinomultságának és vadságának az együttese okán is ajánlom a könyvet”

– mondta Karácsonyi Zsolt.

Mărcuțiu-Rácz Dóra felhívta a figyelmet, megjelent a Helikon folyóiratnak 2019-ben a Sziget című száma, amelyben Márton Evelin is publikált: az a szöveg nyitja a regényt. Az író ennek kapcsán elmondta, hogy habár a nyitószöveg nem kapcsolódik szorosan a kötet többi részéhez, mégis megalapozásként tekint rá. Hozzátette, hogy a „szigetőrület” számára nagyon régen kezdődött, és habár több „mániája” is van, ez közülük az egyik legmeghatározóbb.

„Valószínűleg más is nagyon sokszor eltűnődött azon, hogy milyen lenne egy szigeten létezni. Valamiért úgy gondolom, hogy ha majd öreg leszek, akkor egy szigeten fogok élni, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez egy óceán vagy tenger által körülvett tér, hanem, mondjuk, a lakásunk vagy a szobánk is lehet egy kis sziget” – fogalmazott Márton Evelin. Úgy vélekedik,

Erdély is egyfajta sziget, azon belül létezik több kisebb egység, mint mondjuk a Székelyföld, és a Székelyföldön belül is vannak még kisebb elhatárolható részek.

Ezek a „szigetek” sodródnak valahogyan a világtörténelemben, amely az embertől független.

Egyre kevésbé
vagyunk életképesek

A kötet műfaját tekintve kiderült, hogy nem megszokott sci-fi regénnyel állunk szemben, itt nem az emberiség utolsó megmaradt tagjain áll vagy bukik a történelem.

Idézet
Az a lényeg, hogy egyre kevésbé vagyunk életképesek. Ha holnap mindenféle technikai eszközeink nélkül maradnánk, nem tudom, hogy hányan lennénk képesek arra, hogy hosszú távon berendezkedjünk egy ilyen abszolút technika-, gyógyszer-, a közértből megvehető kaja- és egyéb -mentes életre. Ebből a gondolatból indult a regény”

– mondta a szerző. Kifejtette, a tudás és az emlékezet is kulcsfogalma a regénynek, hiszen úgy gondoljuk és úgy gondolták az elődjeink is, hogy jól ismerik saját történelmüket, népüket, nemzetüket, viszont ezek a dolgok akarva-akaratlanul, lemorzsolódnak.

„Annyi tudásanyagot halmozott fel az emberiség, hogy azt a polihisztorok sem voltak képesek átlátni, hát még egy egyszerű halandó. Ugyanígy feledésbe merülnek vagy átalakulnak legendák, történetek. Nem hiszem, hogy Anonymus Gesta Hungarorumáról ugyanúgy gondolkodunk ma, mint mondjuk Mátyás király idejében” – fejtette ki a szerző.

Elmondta, hogy nem tudatosan tervezte meg regényének „nyomasztó” hangulatát. Nem szokta eltervezni, hogy leül és „ír egy nyomasztó történetet”. Mint magyarázta, a regénybeli, egészen kis szigeten adottak bizonyos körülmények, sok minden megváltozott, a légnyomás is, ezért az emberek elvesztik szaporodóképességüket.

Idézet
Ennél nyomasztóbbat nem is lehet kitalálni, mert az, hogy gyerekeink lehetnek, átörökíthetünk valamit valakinek, reménnyel teli dolog. Ha megszűnik, elég nehéz fellelni azokat a dolgokat, amikért úgy érezzük, hogy érdemes élni”

– mondta a szerző. Bevallása szerint a szöveg egy részét a járvány ideje alatt fejezte be. Mint mondta, az elején a világjárványnak volt egy riasztó, de izgalmas vetülete, hogy végre történik valami. „Míg tavaly még elég jól „szórakoztunk” ebben a bezártságban és pandémiában, idénre ez elég nyomasztóvá vált” – fogalmazott.

•  Fotó: Simó Helga Galéria

Fotó: Simó Helga

A kilencvenes évek vadsága

Mint elhangzott, csaknem elkészült a szerző következő kötete is Farkashab címmel. Elmondása szerint a történet talán a Szalamandrák éjszakái című, korábbi regényének lehetne a továbbgondolása, a fő téma pedig a kilencvenes évek és annak vadsága. „Kamasz voltam akkor, és jóleső érzés visszaemlékezni a kilencvenes évekre. Akkor a Mărăști téri piac tőszomszédságában laktam, és a nyolcadik emeletről beláttam az egészet. Nagyjából ott is szocializálódtam, és habár most már nem lopok, az akkor presztízskérdés volt, hogy a tömbházi „gáskához” tartozva képes vagy-e elemelni egy csomag cigit vagy bármit a standról” – mesélte a szerző.

Azt is elmondta,

a boldog összevisszaság gondolata van benne a regényben, amikor minden bizonytalan és képlékeny volt.

„Voltak is, meg nem is törvények, mindenki a demokráciáról beszélt, de azért nyilvánvaló volt egy kiskamasznak is, hogy ez nem teljesen az, vagy legalábbis nem így képzeltük el. Fura volt ez az átmenet. Erről próbáltam meg írni” – mondta Márton Evelin.

A kolozsvári prózaíró a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa és a kolozsvári Helikon prózarovatának szerkesztője. 2010-ben a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat nívódíjasa, 2016-ban Csiki László-díjas, 2017-ben Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjban részesült. Kötetei: Bonjour Leibowitz (2008), Macskaméz (2011), Papírszív (2012), Szalamandrák éjszakái (2015), Solea Minor (2021).

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra