2011. november 21., 06:312011. november 21., 06:31
A ma is létező civil szervezet néhai megálmodóinak köszönheti a partiumi város a mai közművelődési intézményeinek és közgyűjteményeinek jelentős részét. Péntek délután A Kölcsey Egyesület története című könyv bemutatóján elhangzott, hogy a társaság nevéhez olyan kezdeményezések és megvalósítások fűződnek, mint az 1848–1849-es forradalom és magyar szabadságharc ereklyéinek a múzeuma (a mai megyei múzeum elődje), a 13 vértanú tábornok emlékművének, a Szabadság-szobornak az állíttatása, a könyvtár létrehozása (erre épült a mostani téka), a Kultúrpalota építése és nem utolsósorban Arad és a vármegye monográfiájának a kiadása, amely tanulmány ma is megkerülhetetlen a térség történetének kutatói számára. A Kölcsey Egyesületet a kor értelmiségi és politikai elitjéhez tartozók hívták életre 1881-ben. A közművelődési egylet létrehozásának igénye korábban is munkált az aradi társadalomban, de csak az 1867-es kiegyezés után nyílt lehetőség a hivatalos bejegyzésre.
„November 6-án kapták meg a belügyminisztériumi jóváhagyást, és 1881. december 15-én megtartották az alakuló ülést” – mondta Almási Gábor történelemtanár, a könyv társszerzője. A megalakulást követő évtizedekben a kulturális expanzió jellemezte az egyesület tevékenységét, az impériumváltást követően pedig az értékmentés és -továbbítás volt a vezetők főbb célja, amit Almási szerint a mai közösségszervezőknek is követniük kell(ene).
A Kölcsey Egyesületet 1944-ben „lefejezték”, mivel vezetőit munkaszolgálatra vitték, vagy internálták, 1948-ban pedig a román kommunista hatalom be is szüntette a kulturális-hagyományőrző szervezeteket. Az 1990-es újraalakulást és a megboldogult Pávai Gyula nevével fémjelzett 18 évet foglalta össze a kötetben Fekete Károly, aki szerint az egyesület a rendszerváltás utáni újjáalakuló civil szféra és a polgári öntudatra ébredés kovásza volt, és ha önállóan nem is tudott véghezvinni sok mindent, legalább kezdeményezője volt az aradi magyarság számára jelentős megvalósításoknak, mint például a Szabadság-szobor újraállíttatása.
Ma nincs ekkora súlya az aradi közéletben a Kölcsey Egyesületnek, de Jankó András jelenlegi elnök (a könyv harmadik szerzője) szerint az az érdeme a szervezetnek, hogy az aradi és környékbeli irodalmároknak, képzőművészeknek és amatőr színjátszóknak biztosít lehetőséget a megnyilvánulásra a Fecskés-könyvek vagy a Diákszínpad révén.
Szombat délelőtt leplezték le ünnepélyesen a Kölcsey Egyesület emléktábláját a Kultúrpalota falán, majd a kisiratosi férfidalárda és az aradi magyar baptista gyülekezet énekkara adott hangversenyt a filharmóniában, miután csak ez a két együttes jelent meg az Arad megyei magyar kórusok második találkozóján.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.