Fotó: A szerző felvétele
2010. február 05., 10:502010. február 05., 10:50
„A kiállított műveknek élő kapcsolatban kell állniuk a befogadóval, de a művésznek is nagy szüksége van a visszajelzésre” – magyarázta a Visual Kontakt lényegét a program koordinátora, Gabriel Miloia installációs művész és filmrendező.
Felszólította a szép számban öszszegyűlt közönséget: aki akar, mondjon véleményt a kiállított tárgyakról, magyarázza, tegyen fel kérdéseket róluk. Miloia elmondása szerint bár Jakobovitsék korban nem nevezhetők fiatal művészeknek, valójában mégis azok, hiszen folyamatosan alkotnak, játszanak, kísérleteznek mindketten, fiatalos szenvedéllyel.
Erről a szenvedélyről, elhivatottságról beszélt Jakobovits Márta is. Elmesélte, hogyan léphet be egy „közös, intuitív örökségbe” az, aki agyaggal dolgozik, és mennyire varázslatos ennek az anyagnak a sokszínűsége. Az állandó kísérletező kedv, az anyag határtalan szeretete jellemzi a művésznő munkáit is: a legapróbb, véletlenül létrejött, érzékeny tárgyaktól a régészeti leletekre emlékeztető, durva formákig, színben és textúrában végtelenül változatos a munkássága. Ezeknek a tárgyaknak elmondása szerint „egytől egyig spirituális értelmük van, amelyet az anyagok alkímiája ad nekik a kerámiaművészetben.”
Jakobovits Miklósról a Duna Televízió készített portréfilmet néhány évvel ezelőtt, a szervezők ezt vetítették le a közönségnek. Mint a vetítés előtt a művész elmondta, ebben tulajdonképpen indítékait mutatja be, amelyek az alkotásra ösztönzik. Elmagyarázta: számára teljesen idegen a most divatos célratörő, sikerorientált gondolkodásmód, ő inkább a befelé fordulással képes megvalósítani elképzeléseit. A kiállítás február 15-éig látogatható a Posticumban.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.