2010. február 02., 10:222010. február 02., 10:22
A kötetet Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor szerkesztette. A Látó immár internetes honlappal is rendelkezik. Kovács András Ferenc főszerkesztő egy korábbi, a Népújságnak adott interjúban elmondta: havonta mintegy 7–8 ezer olvasója van a nyomtatott és az internetes változatnak együttvéve.
A Látó az 1990 óta eltelt időszakban nemcsak azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy lehetőséget adott az erdélyi – de nemcsak erdélyi – alkotások: versek, prózai írások, kritikák megjelenésére, hanem azzal is, hogy rendszeresen megszervezték a Látó Irodalmi Színpadot, amely főként magyarországi szerkesztőségeknek, alkotói műhelyeknek és rangos íróknak adott lehetőséget arra, hogy találkozhassanak a marosvásárhelyi olvasókkal, és időnként más településekre is ellátogattak. Legutóbb a Magyar Kultúra Napja alkalmából Esterházy Péter írót és Dés László zeneszerző-előadóművészt látták vendégül.
Az évfordulós ünnepségen a korábbi két főszerkesztő, Markó Béla és Gálfalvi György is jelen volt, verseket, rövidprózát olvastak fel, akárcsak a szerkesztőség jelenlegi tagjai, munkatársai: Kovács András Ferenc főszerkesztő, Jánosházy György, Láng Zsolt, Vida Gábor, Káli Király István és Demény Péter. A lapot a Maros Megyei Tanács finanszírozza, ennek elnöke, Lokodi Edit Emőke emlékplakettet adott át a szerkesztőknek, és „édes tehernek” nevezte azt, hogy a lapot anyagilag támogatni kell.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.