2010. augusztus 27., 09:402010. augusztus 27., 09:40
„Bunta Levente telefonon tájékoztatott a kezdeményezésről, amelyet támogatok, hiszen Nyirő József a magyarság jelentős írója, akinek végakaratát tiszteletben kell tartani” – nyilatkozta a Krónikának csütörtökön Markó Béla. Hozzátette, friss kezdeményezésről van szó, így nem tudja, milyen lépéseket tettek eddig az ügyben, de úgy vélte, nem lesz könnyű véghez vinni a tervet, hiszen számtalan engedélyre és sok utánajárásra lesz szükség. Nyirő József katolikus szerzetesként hunyt el egy madridi kolostorban 1953-ban.
Bunta Leventét lapzártánkig nem sikerült elérni, a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában azonban elmondta: a székelység egyik nagy írójának végakaratát szeretnék teljesíteni, anélkül, hogy botrányt kavarnának.
Az 1889-ben Székelyzsomboron született író katolikus papnak tanult, 1915-től a Kolozs megyei Kide község plébánsa lett, a trianoni békediktátum után azonban kilépett az egyházi rendből és megnősült, ezért a katolikus egyház kiközösítette. Csaknem 10 évig dolgozott újságíróként a kolozsvári Keleti Újságnak, egy évig a Pásztortűz című irodalmi és művelődési folyóirat főszerkesztője is volt. Már első novelláskötete, az 1924-ben megjelent Jézusfaragó ember népszerű íróvá tette. 1941-ben Budapestre költözött, majd a magyar parlament tagja és képviselő volt 1945 márciusáig, tehát a nyilas uralom idején is, akkori fasiszta nézetei miatt máig sokan támadják életművét is, kommunizmusellenessége miatt pedig a diktatúra idején tiltólistára került mind Magyarországon, mind pedig Romániában. 1945-ben Németországba menekült, Amerikában is megfordult, majd 1950-ben Madridba költözött, ahol az egyház visszafogadta, újfent katolikus pap, majd szerzetes lett. Meghasonlott, utolsó éveiben önsanyargató életet élt, 1953-ban hunyt el egy madridi kolostorban.
„Számomra Nyirő József életműve nem vitatható, hiszen a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom fontos, hiteles alkotója volt. Markánsabb, jelentősebb írónak tartom, mint például a szintén sokat támadott Wass Albertet. Ideológiailag sokan vitatják életútját, sokan szélsőségesnek tartják, azonban úgy vélem, szét kell választani az életművet és a közéleti személyiségként egykor képviselt ideológiát” – fogalmazott Markó Béla.
Bunta Levente is reményét fejezte ki, hogy mindazok, akik Nyirő földi maradványainak hazahozatala mellé állnak, vagy bármilyen módon hozzászólnak az ügyhöz, elsősorban a műveit elemzik majd, és nem a tévelygéseit. Hozzátette, mivel az író szerzetesként halt meg, nem lesz elég a hozzátartozók beleegyezését kérni, az egyháznak is áldását kell adnia arra, hogy a földi maradványok Erdélybe kerülhessenek. Markó Béla elmondta: a kezdeményezés Székelyudvarhelyről jött, azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy Kolozsvárott vagy Udvarhelyen helyezik végső nyugalomra Nyirő hamvait, ebben a hozzátartozók és az érdekeltek kell, hogy megegyezzenek.
Szőcs Géza egyébként azt is felvetette, hogy az író székelyzsombori romos állapotban lévő szülőházát is rendbe kellene tenni. „Nem vagyok híve annak, hogy az összes házfalra emléktáblákat kellene kihelyezni és minden temetőt meg kellene tölteni a hazahozott nagyságok hamvaival, ez egyfajta inflációhoz vezetne, hiszen így olyanok is emléktáblát, szobrot kapnának, akik nem voltak igazán jelentős alkotók. Nyirő azonban a magyar irodalom olyan klaszszikusa, aki megérdemli az utókor kegyeletét és az olvasó érdeklődését” – fogalmazott Magyarország kulturális államtitkára a Kossuth Rádió kérdésére. Mint mondta, úgy tapasztalta, hogy mostanában a könyvesboltok polcain nagy számban találni Nyirő-műveket. „Erre úgy kell tekintenünk, mint lerótt adósságra, a Nyirő-sír és a szülőház kérdését pedig le nem rótt adósságként kell kezelnünk” – tette hozzá Szőcs Géza.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.