2012. május 19., 22:282012. május 19., 22:28
„A Helikon időszámítása az 1989-es romániai változásoktól kezdődik, de rokonságot érzünk az 1989 előtti Utunkkal, a két világháború közötti Helikonnal és valamennyi korábbi kolozsvári irodalmi folyóirattal. Csaknem kétszáz éve létezik irodalmi folyóirat Kolozsváron, ez most éppen a Helikon” - fogalmazott a 600. lapszám megjelenése kapcsán Karácsonyi Zsolt, a folyóirat főszerkesztő-helyettese az MTI-nek.
A lap a román írószövetség magyar nyelvű folyóiratának számít, de jelentős mértékben pályázati forrásokból biztosítják kiadását. Jellegzetessége, hogy havonta kétszer jelenik meg újságformátumban, húsz oldalon.
„A magyar irodalomban nincs másik kétheti lap, a románban is csak egy, az is Kolozsváron\" - magyarázta a főszerkesztő-helyettes. Mint hozzátette, valamikor úgy gondolták, a Helikon megmaradhat tisztán irodalmi lapnak, és a színházművészetnek, a filmművészetnek meglesz a maga folyóirata, ám mára ez az elmélet megdőlni látszik. Irodalmi folyóirat maradt ugyan a Helikon, de helyet kapnak benne a kultúra más rétegei is.
Karácsonyi Zsolt elmondta, hogy az erdélyi irodalmi, kulturális folyóiratok táborai meglehetősen átjárhatók; természetesnek számít, hogy a szerzők a Látóban, a Székelyföldben, a Helikonban vagy akár az Irodalmi Jelenben is publikálnak. A főszerkesztő-helyettes kiemelte: ezek a lapok különböznek egymástól, de mégis egységesebb képet mutatnak, mint a magyarországi irodalmi folyóiratok.
„Nincsenek zárt ajtók közöttünk. Nyitott tornácokon álldogálunk mindannyian, és természetes, hogy átszólunk egymásnak vagy átsétálunk egymáshoz egy pohárka borra vagy egy kávéra” - érzékeltette a helyzetet Karácsonyi Zsolt. Úgy vélte, a Helikon az átjárhatóság ellenére műhelyként is képes működni; megannyi erdélyi és magyarországi fiatal író, költő publikálta első vagy második írását a kolozsvári folyóiratban. A Helikon ma már az egész Kárpát-medencéből merít, akárcsak a többi irodalmi folyóirat.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban hétfőn Szilágyi István főszerkesztő prózai írásaiból, Karácsonyi Zsolt, Király László, Papp Attila Zsolt, Bogdán László és Ferenczes István verseiből olvas fel. Felolvasott prózája által lesz jelen a rendezvényen Sigmond István, és verseivel a 2009-ben elhunyt Lászlóffy Aladár.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.