Fotó: A szerző felvétele
2010. április 22., 09:442010. április 22., 09:44
Cora Fodor művészettörténész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa szerint Gyarmathy János „aprólékosan kidolgozott szobrai biztos rajztudásról és modellezőkészségről árulkodnak”. A szobrász „a bronzöntés alkímiájával zsonglőrködik”. Haller Józseffel kapcsolatban többek között azt emelte ki, hogy „rajzai, festményei az egyszerű és koherens alkotás mesterművei, tömör, expresszív esszék”.
Bibliai alakok – proféták, filozófusok, prédikátorok, apostolok – és az egyetemes kultúrtörténet jelesei ihlették meg mind a két művészt. Sok rokon vonás jellemzi kettejük művészetét, mondta a tárlatavatón Nagy Miklós Kund, a vásárhelyi Népújság főszerkesztője. Az alkotásokat egyébként több évtized terméséből válogatták a művészek. „Drámát, tragédiát, de humort is hordoznak az alkotások. Az emberi gyarlóságot is felmutatják a humanista művészek, akik az emberi hibákat is úgy mutatják be, hogy képesek vagyunk megbocsátani saját magunknak” – véli Nagy Miklós Kund.
Haller József esetében rendkívül hosszú alkotópályáról kapunk most összképet. „Grafikáinak társszerzői lehetünk, hiszen csak elindít egy gondolatot, felvillant egy érzést, s a többit ránk bízza, hogy mi gondoljuk tovább. Róla Babits Bolyai-verse jut eszembe, e két sor: »a semmiből alkottam új világot, / mint pókhálóból sző kötélt a rab«” – fűzte tovább gondolatait a műkritikus. A művész pasztelljeinek jellegzetes témái a hűség, a helytállás, az anyaság, ezeken visszatér az a Haller József, aki a pályát szobrászként kezdte. Az utóbbi években pasztelljein a hangsúlyosan rajzszerű, grafikai stílus helyett oldottabb, elmosódottabb formák jelennek meg, a színek dominálnak.
Gyarmathy János Diogenész-szobrával a világ gyarlóságát érzékelteti. Szobrain mindenkor jelen van az irónia és az önirónia, a groteszk vonás, állítja Nagy Miklós Kund. Tragédia és humor kéz a kézben jelenik meg a kiállításon. A szobrász egyik példaképe Chagal, szobrai mívesek, egyszerűek és igen szuggesztívek. Nagy Miklós a szobrász köztéri alkotásait is említette, melyek közül több Németországban található, ahol Hallerrel együtt gyakran vett részt alkotótáborokban.
A tárlatavatón Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója azt a kötetet is bemutatta, amely Gyarmathy János 55. születésnapjára jelent meg, kiadását Szepessy László műgyűjtő tette lehetővé. A kötet szövegét Nagy Miklós Kund írta, a fotók Moldován György munkáját dicsérik.
A Haller–Gyarmathy-kiállítás május 9-éig látható Marosvásárhelyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok