2009. december 02., 10:172009. december 02., 10:17
Első verseskötete megjelenésekor a kritikusok a népköltészetet emlegették a fő ihletforrásként, pedig valójában nem is ismerte azt, ráadásul attól is félt, hogy beskatulyázzák – mesélte Grecsó. Nem kellett azonban sok időnek eltelnie, hogy rájöjjön: nem baj, hogy az élet utat jelölt ki számára.
Szegváron egy másfél szobás házban három generáció élt együtt: Grecsó Krisztián kilencéves koráig itt nevelkedett. „A falusi ember számára egy élet csak egy szem a láncban. Nincs akkora szerepe az egónak, mint a nagyvárosban” – magyarázta Grecsó. „Paraszt volt, mint én” – válaszolta nagyapja, amikor az ő nagyapjáról szeretett volna valamit megtudni. Ezt a falun szerzett tudást azonban városra kerülve nem tudta hasznosítani.
Bevallása szerint sokat szenvedett, amíg megszokta a Pesten őt érő ingeráradatot. Ráadásul megismerkedett néhány, nem első generációs értelmiségivel is, köztük Varró Dániellel, és kezdetben sokkolta, mekkora a különbség a két világ között. „Miért, hexameterben bárki tud beszélni, nem nagy dolog” – jegyezte meg egyszer Varró, Grecsó meg behúzta a nyakát, és semmit nem mert válaszolni.
Sejtette, hogy sok lesz az irigye, amikor elfogadta a nagyon népszerű és több évtizedes múltra visszatekintő Nők Lapja vezető szerkesztői tisztségét, hiszen ennek révén neve, alakja nagy nyilvánosságot kapott. Bár két év után barátságban vált el a szerkesztőség tagjaitól, még mindig rossz emlék számára a Psota Irén nyolcvanadik születésnapjára készült nagyinterjút tartalmazó lapszám, amelynek címlapjára Grecsó határozott kérése ellenére nem a nemzet színészét ábrázoló fotó került, hanem egy tévés műsorvezető.
A Pletykaanyu, amelynek szatirikus hangvételű történetei a szerző szülőfalujában játszódnak, irodalmi berkekben szokatlan médiabotrányt okozott. Többen is beperelték a szegváriak közül, akik úgy érezték, róluk szólnak a novellák, és negatív fényben tüntetik fel őket.
„Azt írtam, a faluban voltak prostituáltak. Több lány is megkeresett, hogy felháborodva közölje: ő márpedig nem az” – mesélte Grecsó. A szerző szerint egyébként egy történet megírásakor minden írónak fontos az olvasó, és aki mást állít, téved. „Az írás kommunikáció. A szöveg akkor él, amikor befogadják” – vallja. Grecsó Krisztiánnal közel két órán át beszélgetett Kőrösi P. József az Ady Endre Gimnázium zsúfolásig megtelt könyvtártermében.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.