2012. szeptember 25., 08:102012. szeptember 25., 08:10
Az épületet a Tamási Áron Művelődési Egylet (TÁME) és a helyi önkormányzat újította fel. „Amihez Tamási Áron hozzáért, az megszépült” – hangzott el vasárnap a szülőháznál tartott megemlékezés bevezetéseként. Sipos Mátyás, az emlékház mai gondnoka – az író legkisebb húgának, Erzsébetnek a fia – röviden ismertette Tamási Áron életútját, a házról is szólt, amely 1823 óta szolgálta a Tamás család egymást követő nemzedékeit. György Attila író, a Székelyföld szerkesztője úgy fogalmazott, „Ábel mi vagyunk”, azokra a székelyekre utalva, akik „nyomtalanul felszívódnak olykor a világban, de mégis hazatérnek, s a honvesztések után is képesek újjáteremteni és belakni ezt a földet.”
Füzes Oszkárnak, Magyarország romániai nagykövetének felesége, Bajtai Erzsébet értő olvasóként idézte az író emlékét, s zentai származásúként az irodalom öszszetartó erejéről beszélt. A most átadott épülethez tartozó telket egyébként korábban a TÁME az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel (EMKE) közösen szerette volna felújítani, de a tavaly a község kivásárolta az EMKE részét, s így lehetőség nyílt arra, hogy megmentsék az enyészettől. Hadnagy Jolán, a TÁME elnöke hangsúlyozta, hogy a lakosság részéről érkező önzetlen segítség, az egyesület tagjainak a kalákái, lelkes elszármazottak, helyi és máshonnan való vállalkozók is hozzáadták a maguk részét.
Megújult a pince, a tornác, a padlózat, restaurálták az eredeti bútorzatot. Gergely László egyesületi tag szerint pályáznak a Hargita Megye Tanácsa székelykapu-programjához, új kaput készíttetnek, amelyhez felhasználják a régi darabjait. A telken sokfunkciós csűrt szeretnének építeni, korszerű előadóteremmel, hálókkal, hogy rangos kulturális programokat szervezhessenek, fiatalokat táboroztassanak, illetve alkotóházi munkára „fogják” a magyar irodalom kiemelkedő és a székelyekhez kötődő személyiségeit.
Simó Márton
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.