Fotó: A szerző felvétele
2010. március 03., 10:102010. március 03., 10:10
A kis ünnepség három főszereplője ennek megfelelően három hölgy volt: a kiállító, Láng Eszter Debrecenben élő képzőművész, a fellépő, a Nagyváradi Egyetem zene tanszékének tanára, Carmen Vasile énekes, multimédiás művész, illetve a váradiak kedvelt műkritikusa, Ramona Novicov művészettörténész, aki számtalan kiállítás anyagát méltatta már a városban.
„A szeretet hozza meg a tavaszt – kezdte bevezetőjét Carmen Vasile. – A természet évenkénti megújhodása mindig a nőiséggel áll párhuzamban, nemhiába nevezzük a feléledő növények táptalaját is anyaföldnek.” Ramona Novicov azonban úgy vélte, ennél a már szinte banális értelemben vett nőiségnél, szépségnél többről szólt a naptári tavasz első napjára időzített megnyitó. Láng Eszter szárazpasztelljei ugyanis készítési technikájuknál fogva elsősorban erőt sugároznak, és csak figyelmesebben szemügyre véve vehető észre bennük a női alkotótól szinte elvárt finomság és érzékenység.
Láng Eszter formáinak hátterében ugyanis egy misztikus, titkokat rejtő tér áll, egy olyan „közös mező”, amelyben mindannyian mozgunk – fejtegette. A kerekded formák olyanok, mintha valaha egységet alkottak volna, majd szétváltak, s ebben az őstérben most, valamilyen titokzatos erőtől hajtva, újra a kapcsolódási pontokat keresnék. Novicov szerint Carmen Vasile énekhangja is hasonlóképpen hat a hallgatóra: nem finomkodó, lágy vagy csábító, inkább éles és erőteljes – mind a képek, mind az ének inkább fejez ki erőt, mint nőiességet – előbb gondolkodtat, s csak azután gyönyörködtet.
A Csíkszeredában született, Debrecenben élő képzőművész elmondta: sok szállal kötődik ide, és nagyon örül, hogy a cívisváros és Nagyvárad között az utóbbi időben érezhetően megerősödtek a kapcsolatok a művészet terén. Láng Eszter most mutatkozott be először a partiumi megyeszékhelyen. A beszédek után Carmen Vasile a marosvásárhelyi Terényi Ede zeneszerző egyik művéből, a Kalevalából adott elő részleteket – ezzel a művel mutatkozott be először Debrecenben barátnője, Láng Eszter meghívására. A tárlat március 15-éig látogatható a nagyváradi sétálóutcai galériában hétköznaponként 10 és 18 óra között, a belépés ingyenes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok