Barazsuly Viktória Adrienn és Újvári Dorottya a városnéző sétán
Fotó: Görbe Helga
A kolozsvári Györgyfalvi és Mărăşti negyedet mutatták be az érdeklődőknek a Korzo Egyesület művészettörténészei, akik a műemlékek világnapja alkalmából tartottak tematikus városnéző sétát.
2018. április 19., 18:302018. április 19., 18:30
Ezúttal nem több évszázados, patinás épületek során, hanem két kolozsvári lakónegyedben kalauzolta az érdeklődőket a Korzo Egyesület, amelynek tagjai a műemlékek április 18-ai világnapja alkalmából tartottak tematikus városnéző sétát szerda délután. A fiatal művészettörténészek az egyesület keretében rendszeresen szerveznek adott korszakokra, témákra összpontosító városnézéseket, ezúttal a Györgyfalvi és a Mărăști negyedet mutatták meg az érdeklődőknek A szocmodern szép? elnevezésű sétán.
Újvári Dorottya és Barazsuly Viktória Adrienn részletezte a szocreál és szocmodern korszakok stílusjegyeit, valamint a kettő közti különbségeket.
A modern idő szimbólumaként megjelent a beton, ezzel egy időben egyre kevésbé érvényesült az építészek kreativitása, ritkábban tudták megvalósítani eredeti ötleteiket. A kincses város lakónegyedeinek kiépítése a város peremén kezdődött, fokozatosan haladtak az újítással a központ felé. A Györgyfalvi és a Dónát negyedet egyszerre építették az 1960-as években, majd néhány évvel később a Monostor és Hajnal lakótelep, ezt követően a Mărăști tömbházai készültek el.
A körzetek létrehozása két korszakra osztható: az első az 1960–1973 közötti, amely modern városépítési elven alapult, ebben az időszakban zöld területek, parkok, játszóterek, kellemes és élhető lakóhelyek létesültek.
A művészettörténészek elmondták, a Györgyfalvi lakótelep építésekor egyaránt mérvadónak számított a funkcionalitás és az esztétikum, a negyedet Augustin Presecar építész tervezte meg az 1960-as években. A városrészre jellemzőek a világos lépcsőházak, valamint a „sisakos” tömbházak, amelyek azt az érzést keltik a járókelőkben, hogy a tömbház tetőterét sapka díszíti.
A művészettörténészek azt is megosztották az érdeklődőkkel, hogy a negyedben figyelemreméltóak a mozaikszerű, rózsaszín és kék kerámiából készített burkolóanyagok, amelyekkel a homlokzatokat vonták be.
Ebben a lakókörzetben több óvoda, iskola, sportpálya található. A multifunkcionális központ a Merkur komplexum volt, amely az adott időszakra jellemző többszintes bejárattal rendelkezik, ezáltal az épület könnyen megközelíthető bármelyik oldalról.
Fotó: Görbe Helga
Az 1960-as évek végére az az elhatározás született, hogy tehermentesíteni kell a belvárost, tehát szükségessé vált több lakótelep kialakítása.
Elméleti megalkotója Elkán György és Emanoil Tudose építész, akik nem sokkal a tér kialakítása után tömbházakkal „keretezték” azt. Álmuk, miszerint a Mărăști lakónegyedi buszállomáson naponta körülbelül 17 ezer utas fog megfordulni, mára realitássá vált, ugyanis ez a város egyik legzsúfoltabb pontja.
Annak érdekében, hogy a lakókörzetben megfelelő elrendezésben tornyosuljanak az épületek, Tudose gipszből készített építőkockák ide-oda tologatásával kísérletezett, amíg el nem jutott a ma is látható koncepcióhoz. A lakótelep legkiemelkedőbb építménye az Octavian Goga Megyei Könyvtár, az előtte elterülő hatalmas üres terület azt az érzetet kelti, hogy a negyed még nincs teljesen befejezve.
Újvári Dorottya és Barazsuly Viktória Adrienn művészettörténet szakon végeztek, négy évvel ezelőtt hozták létre a Korzo Egyesületet.
Régi, de mégsem idejét múlt történetekkel próbálják felhívni a figyelmet, hogy a kolozsvári lakosok közelinek és fontosnak érezzék a város történelmi értékeit. „Épületek, utcák, terek, szobrok, csatornafedelek, buszmegállók, villamosok, kocsmák és gyorséttermek – mindegyikük különleges, egyedi, értékes, varázslatos történetek és titkok tudói.Tematikus városnéző séták és gyerekeknek szóló múzeumpedagógiai foglalkozások szervezésével szeretnénk minél szélesebb közönségnek bemutatni Kolozsvár történeteit, művészetét, értékeit” – olvasható az egyesület honlapján, a korzo.org.ro-n.
Görbe Helga
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
szóljon hozzá!