Emlékmű és emlékezés ’56-ra

•  Fotó: Biró István

Fotó: Biró István

A Kolozsvár Társaság szervezésében zajló Kolozsvár-napok keretében avatják fel 23-án, pénteken a Szakáts Béla temesvári szobrász tervei alapján készült 1956-os emlékművet a kolozsvári Sétatéren.

2009. október 23., 09:082009. október 23., 09:08

Két és fél éves huzavona után pénteken 4 órakor avatják fel Kolozsvárott a Sétatér Szamos felőli oldalán lévő sétányon a Szakáts Béla szobrászművész tervei alapján felállított 1956-os emlékművet. Az emlékmű felállítását annak idején a Kolozsvár Társaság tagja, Tibád Zoltán javasolta, és a Kolozsvár-napok elnevezésű október 7–24 között zajló rendezvénysorozat keretében avatják fel – mondta el lapunknak Kántor Lajos, a társaság elnöke.

Így 2005-ben a Kolozsvár Társaság meghívásos pályázatot hirdetett meg, melyre 12 erdélyi magyar szobrászművészt hívtak meg. Gergely Zoltán, Bocskay Vince, Szakáts Béla, Sánta Csaba, Tőrős Gábor, Hunyadi László, Jecza Péter, Kocsis Rudolf, Vetró András, Kolozsi Tibor, Varga Mihály és Deák Árpád közül végül tizenegyen nyújtottak be összesen 12 pályaművet.

A Kántor Lajos, Dávid Gyula, Gergely István, Tibád Zoltán, Jakobovits Miklós, Koós András, Murádin Báyer Katalin, Maczalik Arnold és Dáné Tibor Kálmán alkotta zsűri titkos szavazással döntötte el, melyik pályamű kap lehetőséget a köztéren való felállításra. A pályázat eredményét 2006 januárjában hirdették ki, eszerint a legtöbb voksot a temesvári Szakáts Béla munkája kapta.

A Kolozsvári Társaság jelentkezett a magyarországi Ötvenhatos Emlékbizottság pályázatára, ahol „hosszas huzavona után” jelentősebb összeget kaptak, amely azonban még távolról sem fedezte az emlékmű felállításának költségeit – részletezte Kántor Lajos. A hiányzó részt a Communitas Alapítvány adta az emlékműre.

„Noha a bukaresti Országos Műemlékvédelmi Bizottság egy nap alatt jóváhagyta a tervet, sőt meg is dicsérték a tervezetet, a kolozsvári városi tanácsnál évekig húzódott a jóváhagyás. Bár a tanácstagok is többségi szavazással jóváhagyták az emlékmű felállítását, de minden lépés után szükség volt egy újabb engedélyre” – magyarázta Kántor. Így 2006 helyett 2009 elején született meg a végleges határozat az emlékmű jóváhagyásáról, de ekkor úgy határoztak, hogy az avatással várnak október 23-áig – tette hozzá a Kolozsvár Társaság elnöke.

Az ajtó két oldala

„Szakáts Béla munkája véleményem szerint a legolvashatóbb az annak idején beérkezett pályaművek közül. A mű egy rézlemezekből megformált ajtó, melynek egyik felén rácsok vannak, börtönajtót imitálva, a másik oldalán stilizált napsugarakat láthatunk, ez a szabadságot szimbolizálja. Azért olyan kifejező ez az alkotás, mert benne van a rabság, a szorongás, és a felszabadulás reménysugara is. Az ajtó fémkeretén »In memoriam ’56« felirat szerepel” – magyarázta Kántor.

Az avatóünnepségen egyébként Magyarországról Szili Katalin, a román részről Smaranda Enache lesz jelen, de a meghívottak között szerepel az ’56-os meghurcoltak közül Dávid Gyula és Raoul Volcinschi, az RMDSZ képviseletében Markó Béla pártelnök, a Kolozsvár Társaság részéről pedig Kántor Lajos. Hogy a városházától a polgármester vagy valamelyik alpolgármester lesz-e jelen az ünnepségen, még nem derült ki – tudtuk meg csütörtökön Kántor Lajostól. A szobrot a magyar egyházak püspökei felszentelik, és két ’56-os vers is elhangzik.

Rendezvények sora Kolozsváron

Az avatóünnepség egyébként a Kolozsvár Társaság október 7-étől zajló Kolozsvár-napok rendezvénysorozatának része. A szintén az október 23-i megemlékezésekhez kapcsolódó rendezvények közül Kántor Lajos a csütörtökön hat órakor megnyitott Kolozsvári barokk című fényképkiállítást emelte ki, mely kolozsvári fotográfusok munkáit mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera épületének emeleti előcsarnokában, és a csütörtök este héttől magtartott operagálát, melynek keretében Erkel-, Liszt-, Csíky Boldizsár- és Kodály-műveket játszott a magyar opera társulata.

Szintén a Kolozsvár-napok részeként október 24-én a Kolozsvár Társaság székhelyén Cs. Szabó Lászlóra emlékeznek, beszédet mond Pomogáts Béla, valamint a társaság galériájában lévő állandó Cs. Szabó-emlékkiállítás is bővül többek között az írónak tavaly decemberben post mortem odaítélt Magyar Örökség díj oklevelével, valamint további, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumtól kapott dokumentumokkal. Ugyancsak szombaton 12 órától Jancsó Miklós Bajor Andor írásaiból összeállított bohózatát élvezhetik az érdeklődők, ezt követően fellép a kolozsvári Szomszédnéni Produkciós Iroda is.

A rendezvénysorozat záróakkordjaként szombaton 7 órától a Népművészeti Múzeumban Haydn-emlékhangversenyre kerül sor.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 02., szerda

Egymásnál vendégeskedik a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház

Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.

Egymásnál vendégeskedik a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház
2025. április 02., szerda

József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című naplójából készül egyéni előadás Sepsiszentgyörgyön

Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.

József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című naplójából készül egyéni előadás Sepsiszentgyörgyön
2025. április 02., szerda

László Noémivel és Fekete Vincével ünneplik a magyar költészetet Kolozsváron

László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.

László Noémivel és Fekete Vincével ünneplik a magyar költészetet Kolozsváron
2025. április 01., kedd

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson

Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson
2025. március 31., hétfő

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket

Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket
2025. március 31., hétfő

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”

„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

2025. március 29., szombat

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész

Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész
2025. március 29., szombat

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél

Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél
2025. március 28., péntek

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését

A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését