2010. március 19., 09:492010. március 19., 09:49
A darab koreográfusa László Csaba, aki magánszemélyként pályázott és nyert meg egy összeget a Magyar Kulturális Alaptól, ebből jöhetett létre a nagyszabású előadás. László Csaba egyébként az együttes állandó munkatársa, koreográfusa és korrepetitora.
A Tragédiát nagyjából tíz évvel ezelőtt már elkezdte játszani a székelyudvarhelyi tánckar, de a váradiak értelmezése nagyban eltér az övéktől – magyarázta az együttesvezető. Nagy munka volt létrehozni a produkciót, amely annyira tempós és feszültségteljes, hogy még az átöltözések gyorsasága is akadály lehetett volna a táncosok számára. A társulat azonban nagyszerűen megoldotta a feladatot, ennek köszönhetően a vasárnapi premier ritkán látott siker volt – mesélte Miklós János.
„A táncnyelv, a harmonikus mozgás nyelve más, mint a beszélt nyelv. Számunkra ezért a madáchi mű ürügy az önkifejezésre, reflexiókra, ahol az eszme saját nyelvi eszközünkkel, a néptánccal fogalmazódik meg, legyen az közép-kelet-európai, balkáni, erdélyi, magyar, román vagy cigány tánc” – magyarázta László Csaba. A Tragédiában különböző népek táncának sajátos elemei bukkannak fel: somogyi ugrósok, nyárádselyei piros csárdás, forgatós és szöktetős, de erdélyi cigány mahala és csingerálás, valamint jó néhány román tánc is együtt alkot egészet a madáchi vízióban. A feladat ettől persze csak még nehezebb lett, hiszen „a néptánc nem tűri az erőszakos beavatkozást. A néptánc természetes, mint ahogy a népdal is az” – vallja László Csaba.
A darab központi motívuma az úgynevezett androgünosz, az a lény, akivé Ádám és Éva közösen válhat. Ez a hím-nő lény a hagyomány szerint akkor realizálódik, ha a két ember, a férfi és a nő felismeri egymást. Erről szól a Tragédia 2010-ben, a koreográfus szavaival élve: „A férfiról, a nőről, az androgünről, a harmónia megtalálásáról, vagy éppenséggel elvesztéséről.” Ádámot Rácz Lajos, Évát Benkő Szidónia és Kerekes Dalma alakítja, Lucifer szerepében pedig Brugós Sándor látható, őket tizenegy további táncos, illetve az együttes zenekara kíséri végig a táncszínházi produkcióban.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.