2010. március 01., 09:322010. március 01., 09:32
Gyarmati Zsolt múzeumigazgató köszöntötte az utolsó látogatót, a csíkszeredai Antal Istvánt, majd hivatalosan is bezárta a múzeum kapuját. A fiatalember 6 óra előtt néhány perccel érkezett a helyszínre, így ő volt az utolsó, aki jegyet váltott a tárlat megtekintésére.
Az igazgató elmondása szerint a nagyrészt a Szépművészeti Múzeum által kölcsönzött műtárgyakat felvonultató kiállításnak összesen 33 101 látogatója volt 2009. október eleje óta. A 116 nap alatt a csíkszeredai múzeum több mint hatszáz csoportot fogadott, 200 településről és 15 országból érkeztek érdeklődők az egyiptomi halotti kultuszt bemutató tárlatra.
„Olyan megfeszített munkatempóban dolgoztunk az elmúlt időszakban, amilyenre még nem volt példa. Hétvégén és ünnepnapokon is dolgozott a csapat” – mondta Gyarmati.
Amint kiderült, a kiállítás lebonyolításában negyvenen vettek részt, ebből 24-en az intézmény állandó munkatársai, illetve ötven magyar középiskolás is segített a munkában. Az igazgató kiemelte Kósa Béla munkáját, aki kiváló szakmai tapasztalatát értékesítette a tárlatvezetés terén. A támogatók mellett a kiállítás hátterében dolgozóknak is külön köszönetet mondott, nemcsak a Csíki Székely Múzeum igazgatója, de a megyei jogú város alpolgármestere, Antal Attila is.
„Most már nem mondhatjuk, hogy egyszer volt kiállítás Csíkban, mint Budán kutyavásár, hiszen ezek a neves tárlatok beépültek a város életébe” – magyarázta az alpolgármester. Hangsúlyozta, a látványos, nagyszabású tárlatok, az interaktív információközvetítés és kísérőprogramok, valamint a jó tárlatvezetés generációtól függetlenül arra ösztönözte az erdélyieket, hogy ismét felfedezzék a múzeumlátogatás örömét. Antal Attila ugyanakkor reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a csíkszeredai intézmény továbbra is hatékonyan tud majd együttműködni más múzeumokkal.
A hivatalos kapuzárás után Gyarmati Zsolt múzeumigazgató bejelentette, hogy a Csíki Székely Múzeum újabb nagyszabású tárlata április végén nyílik, és a tervek szerint a 19. századi magyar romantikus festészet számos fontos alkotását mutatja be. A tárlaton több mint hatvan műtárgy lesz megtekinthető, amelyek nagy része a Magyar Nemzeti Galériából származik, ezt egészítik ki a budapesti Történeti Múzeum gyűjteményéből válogatott festmények.
Az intézmény munkatársai egyébként máris hozzáláttak egy másik időszakos tárlat berendezéséhez: a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum vándorkiállításának negyedik erdélyi helyszíneként Csíkszeredában lesz látható a Démoni ragály: a pestis című orvostörténeti tárlat március 5-étől, előreláthatóan július 15-éig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok