Fotó: Facebook/Philip Roth
Nyolcvanöt évesen elhunyt Philip Roth, a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb alakja.
2018. május 23., 10:192018. május 23., 10:19
Halálát helyi idő szerint kedd este jelentette az amerikai média, Roth egy New York-i kórházban halt meg kedden szívelégtelenségben.
Hat éve jelentette be, hogy felhagy az írással, mert már nincs energiája az irodalmi alkotómunkával járó stressz kezelésére.
Roth anélkül halt meg, hogy megkapta volna az irodalmi Nobel-díjat, amelyre többször is jelölték.
Az író március 19-én töltötte be 85. születésnapját. Hitvallását így fogalmazta meg: „könyvet írni annyi, mint problémákat megoldani. Nem az érdekli az embert, hogy hova helyezze magát, sem a díjak vagy a kritikák vagy más ilyesmi. Ez az utolsó, ami a fejében megfordul, a munka az, ami kitölti gondolatait.”
Newarkban (New Jersey) született Galíciából bevándorolt zsidó család gyermekeként. A Chicagói Egyetemen 1955-ben angol irodalomból szerzett diplomát, 1958-ig az egyetemen tanított, majd Guggenheim-ösztöndíjat kapott. Ekkor már nemcsak tanította, hanem művelte is az irodalmat, rövidprózákat és bírálatokat írt. Később rangos egyetemeken kreatív írást és összehasonlító irodalmat oktatott egészen 1991-es nyugdíjba vonulásáig.
Az 1969-es A Portnoy-kór című regényét a kritika úgy minősítette: korai Woody Allen-film könyv formában; a főhős, Alexander Portnoy a pszichológusához intézett monológban beszél bizarr szexuális szokásairól, erotikus fantáziáiról.
Az olykor már a pornográfia határait súroló szöveg a későbbi Roth-regényeknek is jellemzője,
Roth kétszer nősült, és kétszer vált el, második felesége, Claire Bloom angol színésznő a válás után írott, A babaház elhagyása című művében nem éppen kedvező színben tüntette fel exférjét.
A hetvenes években írt politikai pamfletet A mi bandánk címmel, The Breast (A mell) című regénye Franz Kafka Átváltozásának szatirikus átirata. Az évtized végén alkotta meg egyik írói alteregóját, Nathan Zuckermannt, aki A megszabadított Zuckermann, a Zuckermann: Trilógia és epilógus, Szellem el című regényeinek főhőse lett. Másik kedvelt irodalmi alakja David Kepesh, aki többek között A haldokló állat című regényének főszereplője lett.
az azóta eltelt negyedszázadban születtek legérettebb, regényei. Ilyen az 1995-ös Sabbath színháza, a terrorizmus kérdéseit feszegető Amerikai pasztorál, a második világháború utáni kommunistaellenes boszorkányüldözés, a mccarthyzmus időszakát megelevenítő Kommunistához mentem feleségül, a kilencvenes évekbeli amerikai kisebbségpolitikára reflektáló Szégyenfolt.
Regényeiben a társadalmi tematika mellett fontos szerep jut a család, házasság, szerelem, szexualitás problémakörének, számos művében foglalkozik az amerikai zsidó lét és irodalom kérdéseivel.
Legutóbbi műveiben, A haldokló állatban, a 2006-os Akárkiben és a 2009-ben kiadott Kiégés című regényében az öregedéssel, a halállal való szembenézés is megjelenik. 2010-ben jelent meg utolsó regénye, a Nemezis, amely egy kitalált, 1944-ben kitört gyermekbénulás-járványról és annak hatásáról szól.
Roth sikeres és ünnepelt író volt, számos díjat is elnyert. Háromszor részesült a PEN Club Faulkner-díjában, az Amerikai pasztorál elnyerte a Pulitzer-díjat, 2006-ban a PEN Club Nabokov-díjával, 2007-ben a Saul Bellow-díjjal tüntették ki. 2011-ben neki ítélték a kétévente kiosztott, igen rangos Nemzetközi Man Booker díjat, 2012-ben pedig megkapta a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria Hercege-díjat irodalom kategóriában. Évek óta emlegették az irodalmi Nobel-díj várományosaként, de ezt a kitüntetést sosem nyerte el.
2014-ben a BBC kétrészes dokumentumfilmet forgatott róla, amelyben bejelentette, hogy utoljára jelent meg a televízió képernyőjén. 2018 januárjában a The New York Timesnak adott interjúban megerősítette, nem akar visszatérni az íráshoz, helyette inkább az amerikai és a modernkori európai történelemről szóló műveket olvas.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!