2009. november 20., 10:192009. november 20., 10:19
A november 25-én 80. születésnapját betöltő tudóst szülőfalujában, Bodosban a zsúfolásig megtelt református templomban köszöntötték barátai, tisztelői. A hét végén alapításának 150. évfordulóját ünneplő Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke meghatódva elevenítette fel gyermek- és ifjúkora élményeiből azt, hogy milyen hajszálgyökerekből indult ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, illetve a székely falu társadalmának kutatása iránti érdeklődése.
„Dédapám negyvennyolcas tizedes volt, akinek nehéz kardjával a padláson játszadoztunk, de amely kardból végül is négy húsvágó kés lett. Egyik nagyapám köztudottan kormánypárti, azaz Tisza-párti volt, miközben egész Bodos ellenzéki, azaz Kossuth-párti volt, ezért a választásokkor gyakran dobálták meg a házuk ablakát.
És természetesen kisgyermekekként mi is részt vettünk a falu gazdasági életében, mert míg a felnőttek igavonó vagy tejelő állatot tartottak, mi, a kicsik, nyulakat és galambokat neveltünk, köményt szedtünk, és csépléskor hordtuk a pelyvát. Innen indultam, ezt az életre szóló útravalót kaptam a szülőföldemtől” – foglalta össze Egyed Ákos.
Az ünnepségen Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kiemelte: felbecsülhetetlen az a munka, amellyel Egyed Ákos a magyarság, a székelység gerincét adó eszméket építi. Az erdővidéki akadémikust köszöntő Bona Gábor magyarországi történész arra emlékeztetett: Egyed Ákos jóvoltából Magyarországon is ismert immár az erdélyiek, a székelyek története.
„Egyed Ákos nagy ajándék Erdővidéknek, ugyanakkor Erdővidék nagy ajándéka a tudományos világ számára” – fejtette ki köszöntőbeszédében Demeter János, a megyei tanács alelnöke. Az eseményen, amelyet a székelyudvarhelyi Székelyföldi Szimfonikus Zenekar vonósnégyesének fellépése zárt, köszöntőt mondott Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Nagy István, Barót polgármestere, Kászoni Zoltán halbiológus és Sándor István bodosi református lelkész is.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.