2010. április 08., 10:082010. április 08., 10:08
Közel 150 ezer látogatója volt annak a négy nagyszabású kiállításnak, amelyet az elmúlt három évben rendeztek a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban. A Munkácsy-tárlat, a nagybányai festőiskolát népszerűsítő kiállítás, a tatárjárást bemutató, illetve a fáraók korabeli egyiptomi művészetet ismertető tárlat komoly népszerűségnek örvendett a csíkszeredai lakosság és az oda érkező turisták körében is.
„Olyan tematikájú és olyan kiállítási anyagot felsorakoztató gyűjteményeket mutatunk be a múzeumunkban, amelyeket egyébként a távolságok vagy egyéb akadályok miatt nem állna módjában megtekinteni az itt élő lakosságnak” – közölte lapunkkal Gyarmati Zsolt. Az intézményvezető szerint a múzeumnak egy ilyen kiállítás megszervezéséhez 8–10 hónapra van szüksége.
„Nagyrészt támogatóktól és pályázatok útján sikerül előteremtenünk a kiállításokhoz szükséges anyagi hátteret. Emellett a városi önkormányzat mint az intézmény fenntartója szintén segít, és a belépőjegyekből is származik bevételünk” – tette hozzá az igazgató, aki arról is beszámolt, hogy komoly pénzbe kerül a tárlatok reklámozása, a kiállított műtárgyak biztosítása, őrzése és a számukra megfelelő klíma kialakítása. Gyarmati szerint valamennyi kiállítással igyekeznek elérni legalább a nullaszaldót, ám az előző évekhez képest az idei év első negyedében 30 százalékkal kevesebb látogatójuk volt.
Az intézmény jelenleg a Démoni ragály: a pestis című vándortárlattal várja a látogatókat, május 1. és július 25. között pedig újabb nagyszabású képzőművészeti kiállításnak ad otthont. Az átfogó tárlat a 19. század magyar festészetét hozza közelebb az erdélyi közönséghez, és 19 alkotó 62 munkáját mutatja be. A kiállított mesterművek többek között Benczúr Gyula, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Pál László, Munkácsy Mihály és Szinyei Merse Pál munkái, amelyeket a budapesti Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum anyagából válogattak.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.