2010. február 04., 10:082010. február 04., 10:08
Moszkvában a január 29-i évforduló alkalmából Csehov-napokat rendeztek, Egy szó Csehovról címmel tartottak nemzetközi konferenciát, amelyen a világ és Oroszország jeles színházi alkotói mondták el gondolataikat.
Köztudott, hogy a világ színpadain Csehov a legtöbbet játszott szerző, most azonban az Ogonyok című orosz lap feltárta, hogy a megfilmesített írók között is előkelő helyen áll: William Shakespeare után Charles Dickensszel holtversenyben a második, és Csehov az egyetlen orosz a nemzetközi toplistán. Egy felmérésben a megkérdezettek mintegy 20 százaléka a Cseresznyéskertet nevezte meg kedvenc Csehov-műveként.
Dmitrij Krimov rendező az évfordulóra Tararabumbija című előadásával készült, amely olyan, mint egy karneváli menet, amelyben Csehov-idézetek, az ismert csehovi szereplőkhöz, helyzetekhez kötődő asszociációk vonulnak fel szinte szöveg nélkül. Katonazenekar, gólyalábas nők, akik mindegyike egy-egy ismert mondatot ismételget, és/vagy énekel, nemesi birtok üvegezett, zárt verandája, amelyben párok táncolnak, s a nők kezében a dróton lebegő lepkék végül nekicsapódnak a veranda ablakainak.
Az előadásban egy „Osztrigák feliratú” vagonból emelik ki Csehov hatalmas bábuját – németországi halála után ilyen vagonban szállították haza holttestét –, s a bábut vivők fehér ruhájára Csehov-fotókat vetítenek. Amikor úgy tűnik, vége, az előadás szabad asszociációkba és szinte vígjátékba csap át: felbukkan egy szovjet szinkronúszó csapat, írók neveit lobogtató szovjet repülőgépek és a Nagyszínház küldöttsége: férfiakon és nőkön fehér harisnyanadrág, zakó sok-sok érdemrenddel, fejükön katonasapka, az idősebb férfiakon a harisnya alatt térdvédő. Mindez a kettéosztott nézőtér közepén felépített, hatalmas „futópadon” zajlik, amelyen a gumiszőnyeg változó sebességgel fut. A sokszorosan díjazott Krimov a világhírű Anatolij Efrosz rendező fia, s a Művészszínház szcenikusaként kezdte pályafutását.
Kétségtelenül a fesztivál legjobb és legtartalmasabb előadásai közé tartozik a Színházművészeti Stúdió Három év című, már nem új darabja. Szergej Zsenovacs rendező- ismert színházpedagógus színházát is főleg végzős hallgatóival alapította, s két éve van saját épületük, ahol minden egyes előadás emlékezetes élményt ad. A Három év című darabot Zsenovacs állította össze Csehov novelláiból.
Az évforduló körüli napokban számos külföldi színház is előadta Moszkvában Csehov-rendezéseit, és egyebek mellett bemutatták Karen Sahnazarov A 6-os számú kórterem című filmjét. Eltérően a színházi előadásoktól azonban ez utóbbi lesújtó kritikákat kapott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok