2010. február 19., 10:522010. február 19., 10:52
„Január 5-én volt az első olvasópróba, és azóta szinte megállás nélkül dolgozunk. Volt olyan nap, amikor délelőtt és délután is gyakoroltunk” – részletezte a rendező. Mohácsi István, az előadás dramaturgja elmondta, az eredeti, 40 éves szöveget a mai társadalmi viszonyoknak megfelelően kellett átalakítaniuk.
„A háromfelvonásos darab lényege, hogy próbálja bemutatni azokat a körülményeket, amelyek meghiúsíthatnak egy színházi bemutatót. A rosszindulat, az emberi hanyagság és sok egyéb ártó tényező jelenik meg itt, amely mindegyike komikus helyzetet produkál. A színészek saját vicces élményeikből is felhasználtak párat az előadásban” – tette hozzá Mohácsi János.
A rendező arról is beszélt, mennyire nehéz volt felállítani a díszletet, hiszen a darab a színpad mögötti eseményeket, majd a színpadi történéseket is bemutatja. „Még az utolsó pillanatban is volt mit simítani a díszleten. A technikusoknak komoly kihívást jelent, hogy mindkét szünetben meg kell fordítaniuk a díszletet” – véli a rendező.
Mohácsinak a szatmári előadás az első rendezése Romániában. Úgy véli, nagyon komoly és szakképzett társulattal dolgozott együtt, amely egy magyarországi színháznál is bármikor megállná a helyét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.