2010. március 10., 10:272010. március 10., 10:27
Berszán Zsolt a kiállítás tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tárlat nemcsak azért fontos számára, mert az első önálló magyarországi kiállítása, hanem azért is, mert ilyen formában és ilyen sok művét még soha nem mutatták be.
A csíksomlyói művész alkotásainak bemutatásakor felhívta a figyelmet arra, hogy művészetét évek óta a fekete szín és a féregmotívumok dominálják. Habár első ránézésre nehéz lehet megemészteni azokat, mégis figuratív művekről van szó, amelyek főleg építési szilikonból készülnek. Ez az anyag – amelyet tudomása szerint csak egy orosz képzőművész használ rajta kívül – egy alternatív életformát fejez ki, akárcsak a féreg, amely amellett, hogy mindent szétrág, át is alakítja az anyagot, élettel tölti meg azt – fogalmazott Berszán Zsolt.
„Az alkotásaimnál mindig nyitva hagytam bizonyos kérdéseket: legtöbb művemet lehet elmúlásként, de lehet a gyógyulás vagy a születés aktusaként is értelmezni” – mondta, miközben egy betonkoporsóban fekvő emberalak köldökzsinórját feszítette ki a hallgatóság felé. A mintegy kéttucatnyi alkotást megjelenítő kiállítás további sajátossága, hogy az eddigi két romániai tárlattal szemben itt egy helyspecifikus installáció is megtekinthető. A Modembe épített, barlangot idéző szilikonszoba a „magát az univerzum közepének érző embert” helyezi be egy másik organizmus belsejébe, hangsúlyozva esendőségünket.
Gulyás Gábor, a Modem igazgatója elmondta: az intézmény legfontosabb, a határon túli magyar képzőművészetet érintő kapcsolata a kolozsvári képzőművészeti egyetemmel áll fenn. Az együttműködés keretében kétévente egymás városaiba szerveznek tárlatokat, bár a mostani kiállítás nem ennek a sorozatnak a része. Idén a Modem két tárlata kerül bemutatásra Kolozsváron, jövőre pedig egy közös projektet szerveznek. Az igazgató hozzáfűzte, hogy keresik a kapcsolatot a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel, ahol idén indul kurátorképzés, ilyen képzés pedig Magyarországon jelenleg nincs.
A Genezis-projekt című tárlatot március 11-én Kelemen Hunor művelődési miniszter nyitja meg, az érdeklődők pedig június 20-áig látogathatják azt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok