2009. december 11., 10:502009. december 11., 10:50
„Amit gondolok, az mind Kolozsvárról származik” – jelenti ki Balla Zsófia, akinek bevallottan egyik fő motívuma a város, ahol felnőtt, és ahonnan Budapestre vándorolt. A „ki voltam Kolozsváron, és ki vagyok most?” kérdésre több verse is választ próbál adni, ezek közül Az élet két fele címűt fel is olvasta a jelenlévőknek. A költeményt Tamás Gáspár Miklósnak ajánlotta, akinek életét és életművét szintén az Erdélyből Magyarországra való kivándorlás szelte ketté. A költőnő szerint mindenki számára fontos lesz a hely, ahonnan indult, bárhová sodródjék is.
Demény Péter, aki Balla Zsófia költészetéről írja doktori dolgozatát, a meghívottat arról faggatta, hogyan is nézett ki a szellemi Kolozsvár, milyen mesterek vezethették a fiatal költőnőt a 60-as, 70-es években. A költőnő Bretter György filozófus, Vermesy Péter zeneszerző és Bajor Andor író nevét említette, akikben azt csodálta, ahogy megközelítették, megírták a diktatúrát, melyről éppen azért volt nehéz beszélni, mert az élet minden percét és területét áthatotta.
Balla Zsófia később irodalmi példaképeiről is beszélt, a világirodalomból Rilkét, a magyar költők közül József Attilát emelte ki, mint akik a legnagyobb hatással voltak művészetére. Emellett Borges mágikus realizmusát is megemlítette, amelynek hatására Kolozsvárt gyakran mitikus helyként láttatja verseiben. Balla Zsófia olyan költőként határozza meg magát, aki nem a posztmodern divatos irányzatához csatlakozik, hanem a Nyugat alkotói és a még korábbi klaszszikusok (Shakespeare, Arany) szellemi örökségére alapozva, kötött formájú és erkölcsi értékeket felvállaló költészetet művel.
Demény Péter Balla Zsófia Babits Gólyakalifájából írott librettójával és Arany Rózsa és Ibolya meséje alapján írott bábdarabjával kapcsolatban kérdezte meg a költőnőt, hogyan jutott el a versek után más műfajokhoz. A szerző bevallotta, hogy mindkét mű felkérésre született, hiszen Magyarországra kitelepülve nehezen talált munkát, minden, irodalomhoz kapcsolódó lehetőséget meg kellett ragadnia. Az átdolgozandó művekhez viszont nem szolgaian viszonyult, saját erkölcsi világképét is láttatja ezekben. Nem verses művei közé tartozik még Bodor Ádámmal készített interjúkötete, valamint esszéi, melyeknek kötetben való kiadását tervezi.
Balázs Imre József visszaterelte a beszélgetést a verseskönyvekhez, az érdekelte, hogyan tagolná Balla Zsófia saját költői életművét. A költőnő elmondta, hogy kezdetben rövid, kötött formájú verseket írt (első kötete 1968-ban, 19 éves korában jelent meg), melyek később föllazultak, és olyan hosszú, többször átgondolt és átírt versek jöttek létre, mint a Pater noster,
A nyár barlangja vagy a Levél egy ifjú költőhöz. Ez utóbbiban Balla Zsófia egykori költői énjéhez szól. A költői életmű fordulatait tovább boncolva elmondta, hogy Magyarországra kerülve új poétikai lehetőségeket akart kipróbálni, majd ezt követte hét év hallgatás, és végül a néhány hete A nyár barlangja címen megjelent kötetével a visszatérés a korábbi értékrendhez és formákhoz.
Végül Balázs Imre József felkérte a meghívottat, hogy a költészet értelméről is valljon. Az új kötet címlapján megjelenő rózsáról Balla Zsófia elmondta, hogy szerinte ez a virág „az élet győzelme a vereség biztos tudatában”, „a halálon túli élet szimbóluma”, mely nemcsak az ő, de egyik kedvenc költője, Rilke költészetének is fontos motívuma. Ezekkel a gondolatokkal ért véget a Korunk Akadémia írói estje, melyen egy olyan költőt ismerhettünk meg, aki Balázs Imre József szavaival élve, „észrevétlenül a magyar költészet mesterei közé nőtt”.
Szerző: Köllő Zsófia
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.