Szucher Ágnes illusztrációi újabban a Szivárvány folyóiratban is megtalálhatók
Fotó: Facebook/Szucher Ágnes
Szucher Ágnes bábszínészként kezdte szakmai pályafutását, majd egy váratlan eseménynek köszönhetően pályát váltott, és gyerekkönyv-illusztrálásba kezdett. Rajzait azóta több külföldi meséskönyvben, a Koinónia Kiadó két kötetében, illetve a Szivárvány és a Napsugár folyóiratok lapjain is megtalálhatjuk.
2022. március 07., 08:142022. március 07., 08:14
2022. március 07., 11:492022. március 07., 11:49
A marosvásárhelyi Szucher Ágnes a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Karának színművészet szakán végezte tanulmányait, majd a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház színészeként dolgozott,
Mint mesélte, a táborba ugyan különösebb háttértudás nélkül jelentkezett, úgy vélte, lehet némi átfedés a bábszínészet és az animáció közt: a munkái pedig őt igazolják.
A táborban nyílt lehetősége első alkalommal kipróbálni az animációkészítéshez használt digitális rajztáblát, amelyet olyannyira megszeretett, hogy mai napig egy hasonló eszközön kelti életre meseszerű figuráit. Megválva addigi munkahelyétől, a bábszínész hamarosan egyre mélyebben beleásta magát a digitális rajzok világába,
Bár az első hónapokban kevés megrendelése volt, és azokat is alulfizették, a befektetett munka hamarosan megtérült. Mint mondta, a pályaváltást követően rövidesen az illusztrálás lett a főállása:
Az első gyermekkönyv-illusztrálási megrendelései a különféle testhelyzetekben megrajzolt karakterek és állatok alapján érkeztek, amelyeket egy online munkakereső platformra töltött fel. Rajzaira külföldön is van kereslet, az elindulás óta több állatmeséskönyvet és népmesét is illusztrált már, jelenleg is egy walesi mesekönyv látványvilágán dolgozik.
Figyelek továbbá arra is, hogy a karakterek pózaival és arckifejezéseivel hozzáadjak valamit a történethez, tudatosan törekszem arra, hogy az illusztrációim ne csak díszítőelemek legyenek, hanem azt is elmeséljék, amit az író vagy a költő nem vetett papírra” – osztotta meg.
Mint mondta, a pandémia alatt – unalmukban vagy régen dédelgetett álmok megvalósításaként – sokan kezdtek gyermekkönyvírásba. A lezárások által hirtelen mindenkinek több ideje lett, ezzel együtt pedig az illusztrátorok iránti igény is érzékelhetően megnövekedett.
Az alkotói kísérletezés mellett Szucher Ágnes a piaci igény feltérképezésére is szánt időt. Tapasztalata szerint ma már rengeteg szerzői kiadó keres gyermekkönyv-illusztrátort, így megrendelésből nincs hiány, az alkotónak csupán meg kell találnia a megfelelő platformokat, és elég türelmesnek kell lennie ahhoz, hogy több helyre is elküldje jelentkezését.
Ferenczy Noémi Egy közülünk és Cseh Katalin Tanerőtlen című köteteihez is ő készített illusztrációt. „A portfólióm az online felületen talált munkákkal kezdett igazán bővülni, egy idő után azonban magyar kiadókkal is szerettem volna dolgozni, így volt, akinek e-mailt írtam, és volt olyan, ahová egyszerűen csak bekopogtam, megmutatva addigi munkáimat” – mesélte a szabadúszó illusztrátor.
Fotó: Facebook/Szucher Ágnes
Hasonlóan bátor lépésnek köszönhetően Szucher Ágnes rajzai ma már a Szivárvány és a Napsugár folyóiratoknak szövegei mellett is megtalálhatók. A szabadúszó alkotónak állandó munkái mellett egy saját kezdeményezésű projektre is futja idejéből, amely keretében különböző kultúrkörök istennőit eleveníti meg.
Elmondása szerint az istennőket ábrázoló rajzai kevésbé játékosak és színesek, visszafogottságuk inkább a felnőtteket szólítják meg, a folklorisztikus elemekkel tűzdelt alkotások azonban a meseillusztrációkhoz hasonló, varázslatos világokat idéznek meg.
A skandináv mitológia istennőit eleveníti meg rajzaiban a szabadúszó illusztrátor
Fotó: Facebook/Szucher Ágnes
Hozzátette, a két, egymástól látszólag távol álló stílus nagyon jól megfér egymás mellett, amelyekben alkotóként teljes mértékben kiélheti szerteágazó érdeklődését. Újabban a rajzai nyomatával ellátott tárgyakat is készít,
Szucher Ágnes bábszínész szakon végezte tanulmányait, jelenleg főállású illusztrátor
Fotó: Facebook/Szucher Ágnes
Vásárok helyett inkább az online platformokon népszerűsíti és értékesíti munkáit, ám nem szeretné, ha a bevétele kizárólag a közösségi oldalakon való jelenléttől függne, ez ugyanis komoly idő- és energiabefektetést igényel, amire neki nem mindig van türelme és kapacitása.
Szabadúszó illusztrátorként kifejezetten hiányol egy olyan erdélyi, vagy akár országos szintű gyűjtőoldalt, amely kategóriánként szedi csokorba a kézműveseket, dizájnereket, illusztrátorokat és animátorokat.
„Nagy szükség lenne egy weboldalra, ahol a helyi, erdélyi kézművesek kategóriánként mutatkozhatnak be, illetve egy csapatra, amely megszűri a feltöltött munkákat. Ahol nem az történik, hogy bármikor bármit közzétehetünk, mint egy Facebook-csoport esetében, hanem egy csapat kiválasztja az adott művészt képviselő legjobb alkotásokat.
– világított rá Szucher Ágnes. Mint mondta, a külföldi, online munkakereső oldalak mintájára az országban is el tudna képzelni egy platformot, amely azontúl, hogy adatbázisként szolgál, a tranzakciókhoz szükséges felületet is biztosítja a megrendelő és a kivitelező közt, emellett pedig lehetővé teszi a felek közti gördülékeny és biztonságos kommunikációt.
Rajzai nyomatait különböző, személyre szabott tárgyakon is megörökíti
Fotó: Facebook/Szucher Ágnes
A jövőbeli terveire vonatkozóan Szucher Ágnes elmondta, soha nem tervez túlságosan előre, inkább a folyamatban levő munkái befejezésére koncentrál. Az említett walesi népmesés könyv mellett,
Ami a „szerelemprojektet” illeti, elmondta, most már szeretne áttérni a skandináv mitológiáról a görög istennők szövevényes világába, miközben személyes weboldala véglegesítésén is lelkesen ügyködik.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.
Életének kilencvenedik évében elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója. Híradások szerint a Nobel-díjas írót limai házában, családja körében érte a halál.
Április 11-én a romániai mozikban is bemutatkozott a József Attila életét feldolgozó új film
Költészet Napi premierrel indult a romániai mozikban a Reménytelenül – József Attila pszichoanalízise című film.
Életének 88. évében elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus, a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője, a transzilvanizmus fogalmának és az erdélyi irodalom eszmei hagyományának következetes gondozója.
szóljon hozzá!