Szucher Ágnes illusztrációi újabban a Szivárvány folyóiratban is megtalálhatók
Fotó: Facebook/Szucher Ágnes
Szucher Ágnes bábszínészként kezdte szakmai pályafutását, majd egy váratlan eseménynek köszönhetően pályát váltott, és gyerekkönyv-illusztrálásba kezdett. Rajzait azóta több külföldi meséskönyvben, a Koinónia Kiadó két kötetében, illetve a Szivárvány és a Napsugár folyóiratok lapjain is megtalálhatjuk.
2022. március 07., 08:142022. március 07., 08:14
2022. március 07., 11:492022. március 07., 11:49
A marosvásárhelyi Szucher Ágnes a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Karának színművészet szakán végezte tanulmányait, majd a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház színészeként dolgozott,
Mint mesélte, a táborba ugyan különösebb háttértudás nélkül jelentkezett, úgy vélte, lehet némi átfedés a bábszínészet és az animáció közt: a munkái pedig őt igazolják.
A táborban nyílt lehetősége első alkalommal kipróbálni az animációkészítéshez használt digitális rajztáblát, amelyet olyannyira megszeretett, hogy mai napig egy hasonló eszközön kelti életre meseszerű figuráit. Megválva addigi munkahelyétől, a bábszínész hamarosan egyre mélyebben beleásta magát a digitális rajzok világába,
Bár az első hónapokban kevés megrendelése volt, és azokat is alulfizették, a befektetett munka hamarosan megtérült. Mint mondta, a pályaváltást követően rövidesen az illusztrálás lett a főállása:
Az első gyermekkönyv-illusztrálási megrendelései a különféle testhelyzetekben megrajzolt karakterek és állatok alapján érkeztek, amelyeket egy online munkakereső platformra töltött fel. Rajzaira külföldön is van kereslet, az elindulás óta több állatmeséskönyvet és népmesét is illusztrált már, jelenleg is egy walesi mesekönyv látványvilágán dolgozik.
Figyelek továbbá arra is, hogy a karakterek pózaival és arckifejezéseivel hozzáadjak valamit a történethez, tudatosan törekszem arra, hogy az illusztrációim ne csak díszítőelemek legyenek, hanem azt is elmeséljék, amit az író vagy a költő nem vetett papírra” – osztotta meg.
Mint mondta, a pandémia alatt – unalmukban vagy régen dédelgetett álmok megvalósításaként – sokan kezdtek gyermekkönyvírásba. A lezárások által hirtelen mindenkinek több ideje lett, ezzel együtt pedig az illusztrátorok iránti igény is érzékelhetően megnövekedett.
Az alkotói kísérletezés mellett Szucher Ágnes a piaci igény feltérképezésére is szánt időt. Tapasztalata szerint ma már rengeteg szerzői kiadó keres gyermekkönyv-illusztrátort, így megrendelésből nincs hiány, az alkotónak csupán meg kell találnia a megfelelő platformokat, és elég türelmesnek kell lennie ahhoz, hogy több helyre is elküldje jelentkezését.
Ferenczy Noémi Egy közülünk és Cseh Katalin Tanerőtlen című köteteihez is ő készített illusztrációt. „A portfólióm az online felületen talált munkákkal kezdett igazán bővülni, egy idő után azonban magyar kiadókkal is szerettem volna dolgozni, így volt, akinek e-mailt írtam, és volt olyan, ahová egyszerűen csak bekopogtam, megmutatva addigi munkáimat” – mesélte a szabadúszó illusztrátor.
Fotó: Facebook/Szucher Ágnes
Hasonlóan bátor lépésnek köszönhetően Szucher Ágnes rajzai ma már a Szivárvány és a Napsugár folyóiratoknak szövegei mellett is megtalálhatók. A szabadúszó alkotónak állandó munkái mellett egy saját kezdeményezésű projektre is futja idejéből, amely keretében különböző kultúrkörök istennőit eleveníti meg.
Elmondása szerint az istennőket ábrázoló rajzai kevésbé játékosak és színesek, visszafogottságuk inkább a felnőtteket szólítják meg, a folklorisztikus elemekkel tűzdelt alkotások azonban a meseillusztrációkhoz hasonló, varázslatos világokat idéznek meg.
A skandináv mitológia istennőit eleveníti meg rajzaiban a szabadúszó illusztrátor
Fotó: Facebook/Szucher Ágnes
Hozzátette, a két, egymástól látszólag távol álló stílus nagyon jól megfér egymás mellett, amelyekben alkotóként teljes mértékben kiélheti szerteágazó érdeklődését. Újabban a rajzai nyomatával ellátott tárgyakat is készít,
Szucher Ágnes bábszínész szakon végezte tanulmányait, jelenleg főállású illusztrátor
Fotó: Facebook/Szucher Ágnes
Vásárok helyett inkább az online platformokon népszerűsíti és értékesíti munkáit, ám nem szeretné, ha a bevétele kizárólag a közösségi oldalakon való jelenléttől függne, ez ugyanis komoly idő- és energiabefektetést igényel, amire neki nem mindig van türelme és kapacitása.
Szabadúszó illusztrátorként kifejezetten hiányol egy olyan erdélyi, vagy akár országos szintű gyűjtőoldalt, amely kategóriánként szedi csokorba a kézműveseket, dizájnereket, illusztrátorokat és animátorokat.
„Nagy szükség lenne egy weboldalra, ahol a helyi, erdélyi kézművesek kategóriánként mutatkozhatnak be, illetve egy csapatra, amely megszűri a feltöltött munkákat. Ahol nem az történik, hogy bármikor bármit közzétehetünk, mint egy Facebook-csoport esetében, hanem egy csapat kiválasztja az adott művészt képviselő legjobb alkotásokat.
– világított rá Szucher Ágnes. Mint mondta, a külföldi, online munkakereső oldalak mintájára az országban is el tudna képzelni egy platformot, amely azontúl, hogy adatbázisként szolgál, a tranzakciókhoz szükséges felületet is biztosítja a megrendelő és a kivitelező közt, emellett pedig lehetővé teszi a felek közti gördülékeny és biztonságos kommunikációt.
Rajzai nyomatait különböző, személyre szabott tárgyakon is megörökíti
Fotó: Facebook/Szucher Ágnes
A jövőbeli terveire vonatkozóan Szucher Ágnes elmondta, soha nem tervez túlságosan előre, inkább a folyamatban levő munkái befejezésére koncentrál. Az említett walesi népmesés könyv mellett,
Ami a „szerelemprojektet” illeti, elmondta, most már szeretne áttérni a skandináv mitológiáról a görög istennők szövevényes világába, miközben személyes weboldala véglegesítésén is lelkesen ügyködik.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
szóljon hozzá!