2010. március 31., 09:462010. március 31., 09:46
A Bretter György Irodalmi Kör rendhagyó estjén Bréda Ferenc Széfeddin Sefket és George Sbârcea, a Donát úti orgonák szerzője: egy ötvenéves barátság című előadását hallgathatták meg az érdeklődők.
Széfeddin Sefket Tibor Ahmed D. Dzselaleddin kolozsvári török főkonzul és Incze Gabriella későbbi színésznő gyermekeként látta meg a napvilágot Kolozsvárott 1913-ban.
A csodagyerekként számon tartott Sefket ötévesen közölte első versét az Ellenzék című lapban. Irodalmi munkássága sem elhanyagolható – műveit magyar nyelven írta – mégis jelentősebb későbbi filmrendezői karrierje. Sefket több mint negyven filmet forgatott, Kolozsváron, Egyiptomban, Törökországban, Libanonban, Szíriában és Indiában. Első kötete A félholdtól a kopjafákig címmel jelent meg.
Gödöllőn járt iskolába, majd Budapesten végzett a jogtudományi karon. A két világháború között Kolozsváron élt, a kolozsvári magyar színház állandó munkatársa, újságíró, az Ellenzék belső mukatársa volt. Az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh belső baráti köréhez tartozott, jó baráti viszonyt ápolt többek között Kós Károllyal, Dsida Jenővel, később Nyírő József is barátságába fogadja.
Dsida Jenővel és George Sbârceával nagyon közeli a viszonya, ők hárman színészek, zenészek kíséretében kisvárosokban és falvakban turnéztak esztrád-előadásokkal, kuplékat, verses összeállításokat adtak elő. Ezeken az előadásokon Dsida és Sefket is felolvasott saját verseiből.
Sefket rejtélyes halála
Nevét 1945 előtt a Kalotaszegi Madonna című regénye tette ismertté, amelyből rövidesen sikeres film is készült Rodriguez Endre rendezésében. 1945-ben a magyarországi török nagykövetség titkárja volt, majd ’47 után előbb az Egyesült Államokban, majd Egyiptomban telepedett le. Kairóban népszerű forgatókönyvíró, filmrendező lett, olyan, később világhírű színészek debütszerepei fűződnek a nevéhez, mint Omar Sharif vagy az énekesnőként is ismert Dalida. Halálának oka és ideje mindeddig nem tisztázott, számos forrás egymásnak ellentmondó adatokat szolgáltat.
George Sbârcea, Sefket közeli barátja 1914-ben született Maroshévizen. Egész életében saját nemzete érdekeit tartotta szem előtt, azonban kiválóan beszélt magyarul, sok magyar író és zenész barátot szerzett, három könyvét pedig magyar nyelven írta. Zeneszerzőként indult, zongorista volt, majd muzikológus, zenetörténész lett. Újságíróként és diplomataként is tevékenykedett, élete során pedig meghökkentő mennyiségű, több mint 80 könyve jelent meg.
Édesanyja Elie Miron Cristea ortodox pátriárka, román miniszterelnök húga volt, így már fiatalon Bukarestbe kerül a kolozsvári társaságból, az Alhambra Színház zeneszerzőjeként. Itt írja meg Ionel, Ionelule című világhírűvé vált művét, amelyet azóta is román nyelven adnak elő a világ minden táján. A Donát úti orgonák című népszerű dalt is ő szerezte. A 20. század számos kiemelkedő egyéniségével, írójával, zeneszerzőjével volt közeli kapcsolatban. A dalai láma meghívására két évet töltött Tibetben. 1942-ben Benito Mussolinivel és Adolf Hitlerrel készített emlékezetes interjút, amelyek bejárták a világsajtót.
Többek között a velük való közeli kapcsolata és az, hogy Románia finn nagyköveteként Helsinkiben tiltakozott Bukovina és Besszarábia Szovjetunióhoz való csatolása ellen, vezettek oda, hogy 1945-ben a kommunista hatóságok országos elfogatási parancsot adtak ki ellene. Egy év múlva letartóztatták, és a román Népbíróság tizenöt év szigorított fegyházbüntetésre ítélte szovjetellenes tevékenységért. Szabadulása után fontos szereplője lett a romániai közéletnek. A kolozsvári magyar színházban és operában is tevékenykedett, a Román Televízió főszerkesztő-helyettese lett, többek között ő indította el a magyar adást, a Román Írószövetség vezetőségi tagja volt.
Fontos szerepe ellenére a rendszerváltás után a frissen megalakult román kormány háttérbe szorította, nyugdíjas éveiben gyakorlatilag éhezett. Bréda Ferenc kitért arra, hogy ebben a nehéz időben egyedül a nacionalista nézeteiről ismert Vadim Tudor segítette. Az előadó szerint példaértékű e két alkotó munkássága, mint fogalmazott: olyan személyiségek voltak, akik már a 30-as évektől az interkulturalitást képviselték, holott a fejlettebb országok csak később fedezték fel ezt a fogalmat. Bréda az est végén Sbârcea magyarul írt Szép város Kolozsvár című könyvéből olvasott fel egy részletet, amelyben a szerző arra az időszakra emlékezett, amikor a vasgárdisták zavargásai közepette többek között Dsidával és Sefkettel létrehozták azt a kis társulatot, amelyben román és magyar színészek, táncosok, zenészek voltak, és amely előadásaival turnézott Erdély-szerte. Az előadást követően a Harmadik zenekar szórakoztatta a közönséget.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.