Fotó: Kristó Róbert
A vasárnap esti gálával zárult Csíkszeredában a 10. Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek Találkozója, amelyen a táncelőadások és a szakmai értekezések is sok érdeklődőt vonzottak.
2014. október 19., 18:132014. október 19., 18:13
A résztvevő csíki, marosvásárhelyi, nagyváradi, sepsiszentgyörgyi és udvarhelyi hivatásos együttesek mindannyian a hagyományt éltetik, csak más és más kifejezési eszközök segítségével. „Több éve követem ezeket a találkozókat, negyedszer vagyok itt, így van rálátásom az erdélyi magyar hivatásos táncegyüttesek tevékenységére” – emelte ki lapunknak Mihályi Gábor.
Hozzáfűzte, hogy a Magyar Táncművészek Szövetsége elnökeként szorgalmazta, hogy 2012-ben vegyék fel az erdélyi hivatásos tánccsoportokat a magyarországi szakmai szervezetbe.
A találkozó egy nagy néptáncünnep
„Rendkívül fontosnak találom ezt a vándortalálkozót, mert itt nemcsak arról van szó, hogy bizonyos előadásokat bemutatnak a rendezvényt fogadó városban, hanem az együttesek is megismerik egymás művészetét, barátságok szövődnek, inspirálják egymást, valamint a vezetőik is meg tudják beszélni ügyes-bajos dolgaikat. Lényeges, hogy találkoznak a szakmával is, mivel mindig létrehozunk egy értékelő bizottságot, amely véleményt formál az előadásokról, ez pedig a koreográfusok, együttesvezetők számára hasznos lehet az elkövetkező produkcióik létrehozásában. Mindenekfelett ez egy nagy néptáncünnep” – értékelte a találkozót Mihályi.
Kíváncsiak voltunk, hogy mennyire őrzik a népzene- és néptánchagyatékot ezek az együttesek, ugyanis nagyon változatos előadásokat láthattunk az elmúlt hétvégén. Voltak olyan együttesek, amelyek igyekeztek a néptánctípusokat teljes mértékben beemelni a produkcióikba, mint például a házigazda Hargita Együttes a Vándorúton című előadásban, mások viszont a zenét és a táncot lényegesen átdolgozták csak bizonyos elemeket őrizvén meg belőle, és modernebb témákat dolgoztak fel, mint ahogy tette ezt az Udvarhely Táncműhely A köz című produkciójában, vagy a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes a Gábor Áron táncjátékban.
„Én úgy látom, hogy minden együttes azon iparkodik, hogy a hagyományt megmentse, hiszen nekünk ez az elsődleges küldetésünk. Olyan közlési módokat kell találni, hogy az a hagyomány, amelyet egy organikus világban egy közösség éltetett, ebben a mi elembertelenedő, urbánus világunkban is képes legyen megszólítani a közönséget. – mutatott rá a szakember. – Mivel ez a hagyomány rendkívül humanista, hiszen az ember saját szórakoztatására, saját érzései kifejezésére találta ki – legyen az ének, legyen az tánc vagy akár megfaragott eszköz –, úgy vélem ezt meg tudjuk tenni. Minden lehetőséget fel kell használni, ami ezt segíti, de vigyázni kell, hogy a hagyomány alapüzenete ne sérüljön, még akkor sem, ha mai modernebb formákkal termékenyül meg egy-egy előadásban.”
Öt együttes – öt kifejezésmód
Mihályi Gábor szerint mind az öt együttes különböző módon próbálja ezt a küldetést teljesíteni. „A művészetnek nincsenek határai, itt az a fontos, hogy az előadás működjön és érje el az elvárt hatást. Ha ezt meg tudja tenni, akkor a hagyomány rögzült állapotának a bemutatása lehet legalább olyan jó, mint az abból ihletést nyerő, csak kódoltan a mozdulatokban és zenében megjelenő színpadi alkotás” – tette hozzá.
A találkozó harmadik estéjén, szombaton egyébként Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára is jelen volt, aki köszöntőbeszédében kiemelte, hogy egy nagyon fontos rendezvényre érkezett. „A magyar kulturális identitásunk egyik legfontosabb őrzője az anyanyelvünk. Anyanyelviségünk nemcsak a verbális megnyilvánulást jelenti, hanem kifejezésmódjai között ott szerepel a népzene és a néptánc is” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy ezek olyan értékek, amelyek őrzése „a 24-ik órában vált mindannyiunk feladatává”, ehhez pedig jelentősen hozzájárult az 1972-ben indult táncházmozgalom. „E mozgalom művelői hozták létre a találkozón jelen lévő hivatásos együtteseket, akik a legmagasabb szinten éltetik és adják tovább az anyanyelviségünkhöz tartozó értékeket” – mutatott rá Hoppál Péter. Azt is hangsúlyozta, hogy a harmadik Orbán-kormány mindent megtesz azért, hogy létrehozzon egy olyan kulturális alapellátást, amely nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében elősegíti ezeknek az intézményeknek a működését.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
szóljon hozzá!