Fotó: Bone Ewald
2012. február 03., 10:152012. február 03., 10:15
Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője az eseményen hangsúlyozta: a sorozat kötetei a jeles személyiségek életpályájához való közel kerülést segítik elő. „A színpadon állva a művészek távolinak, fölöttünk állónak tűnhetnek, a beszélgetőkönyvekben mindez megváltozik, a főszereplők más arcukat mutatják a közönségnek” – fogalmazott a főszerkesztő. Demény Péter, a Prospero Könyvek sorozatszerkesztője hozzátette: az emlékezés nosztalgikus, de aktív tevékenység is egyben, a hagyományokat ugyanis minden pillanatban életre kell kelteni. „A könyvekben nemcsak a művész, hanem egy széles körben értendő társulat jelenik meg – mindenki, akinek köze volt ehhez a kultúrához, aki színvonalasan járult hozzá annak fejlődéséhez” – magyarázta Demény.
„Lelkeket gyógyító művésznő Albert Annamária, az előadásra fáradtan betérő nézők felüdülve hagyták el az operát. Játékával és énekével nevelte, nemesebbé tette a közönséget” – jellemezte az operaénekesnőt a könyv előszavát is jegyző Guttman Mihály. A karvezető ugyanakkor az Albert Annamária nevéhez köthető negyvenkét szerepre is felhívta a hallgatóság figyelmét, amelyekből minden alkalommal kitűnt a művésznő zenei tehetsége. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója a bemutatón hangsúlyozta: Albert Annamária különös színfoltot jelentett az intézmény életében az általa vállalt ritka szerepeknek köszönhetően. „A legnehezebben előadható szopránszerepeket játszotta, Romániában talán nincs is hasonló tehetségű előadó” – magyarázta Szép Gyula, aki azt is elmondta: az opera jelenlegi, magas művészeti szintű darabjait elsősorban a kiváló elődöknek köszönhetik.
Benkő Judit, a beszélgetőkönyv szerzője kettős játszmaként jellemezte a kötet elkészítését. „Az alany nem mindig hajlandó annyit elárulni, mint amennyit a kérdező meg szeretne tudni. Albert Annamária tulajdonképpen a kezembe helyezte az életét, nekem pedig egyszerre kellett hiteles és a beszélgetés hangulatát idéző szöveget alkotnom” – emlékezett a Kolozsvári Rádió munkatársa.
„Nagyon szerettem a közönséget, a művész elsősorban a nézőkért él, nem magáért. A társulattal valóban a közönség szívének megpuhítására törekedtünk, azt is mondhatnám, hogy meggyújtottunk egy lángot, a fiatal művészeket pedig mindenképpen arra buzdítanám, hogy ezt próbálják meg tovább vinni, megőrizni” – vallott pályájáról az est végén felszólaló Albert Annamária.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.