2010. március 12., 11:172010. március 12., 11:17
A Holnap irodalmi társaság 1908-ban alakult Nagyváradon, tagjai Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka. Célja az volt, hogy a budapesti központú kulturális élet mellett a konzervatív irodalmi szemléletet meghaladó, modern vidéki centrumot hozzanak létre. Ennek leginkább a mind gazdasági, mind kulturális szempontból dinamikusan fejlődő Nagyvárad felelt meg. Nagyváradot ekkor már pezsgő szellemi életének köszönhetően Pece-parti Párizsként emlegették. A Budapesten ebben az időben induló Nyugat folyóirattal konkuráló lapot szerettek volna létrehozni Ady Endre vezérletével. Az újítást, a modern verselést népszerűsítették, de csak két antológiakötetet tudtak kiadni, az elsőt a megalakulás évében, majd 1909-ben a második, egyben utolsó kötetet. A társaság megalakulásának századik évfordulóját tavalyelőtt ünnepelte Nagyvárad, s Szabó Ödön történész, a megyei RMDSZ ügyvezetője szerint nem sokkal később született meg a szoborállítás ötlete.
„Az Ady-emlékmúzeumban látható egy festmény, amely négy holnapost ábrázol egy kávézóasztal mellett. Innen ered a szoborcsoport formájának ötlete” – magyarázta el a Krónikának a történész-politikus. A kis szögletes asztalkát négyen veszik körbe: Ady Endre, Juhász Gyula, Emőd Tamás és Dutka Ákos. Az egyik alak széke mellett áll – ez az a motívum, amely megkülönbözteti ezt az alkotást a szokványos köztéri szobroktól, az üres székre ugyanis bárki leülhet, így válik „aktívvá” a szoborcsoport. Szabó Ödön arra számít, hogy évente több ezer magyarországi turista fényképezkedik majd a Holnap nagyjainak körében, hiszen nem mindennap ülhet valaki egy kávézóasztalnál Adyval és a többiekkel. A szobor makettje már készen van, Deák Árpád képzőművész készítette, de hogy ki lesz a bronzszobrok megalkotója, azt majd a városvezetőség döntheti el. Szabó Ödön még nem tudja, hol fog állni a szobor, ha elkészül, de fontosnak tartja, hogy könynyen megközelíthető, központi helyet találjanak a számára, hogy a turisták is minél hamarabb ráleljenek. Azt mondja, nagy lépés, hogy láthatólag megvan a politikai akarat a felállítására, hiszen a városi önkormányzat igényelte erre a pénzt a megyétől.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.