2009. november 17., 10:432009. november 17., 10:43
A közelmúltban Tegnap városa – Ady és Nagyvárad címmel készített kétrészes alkotást, mely DVD-n is hozzáférhető. A városvédő ez év elején a település értékmegőrző munkájával foglalkozott, bemutatta a Fő utca környéki tatarozásokat, a színház felújítását, a háromnyelvű műemléktáblákat.
A műsor november 22-i, vasárnapi adásában a szerkesztő-rendező újfent a multikulturális város vendége volt. A nézők Péter I. Zoltán szakértő vezetésével ismerkedhetnek meg a nagyváradi zsidó temetőkben nyugvó egykori előkelőségek síremlékével.
A stáb bemutatja Brüll Adél (Léda) férjének és szüleinek nyughelyét, pillantást vet Emőd Tamás költőnek és Fehér Dezsőnek, a Nagyváradi Napló főszerkesztőjének sírjára. Megemlékezik az iskolaalapító Kecskeméti Lipótról, s olyan köveket is bemutat, amelyeket a városból a II. világháború alatt elhurcolt áldozatok emlékére emeltek.
Az Unokáink sem fogják látni novemberi adásában Ráday ellátogat Szilágylompértra, Ady nagyszüleinek falujába is. A szilágysági településen szobor, emléktáblák és kopjafa őrzi a költő emlékét. A nagyszülők házát már elbontották, de ha romokban is, még áll a Séra-kúria, Ady Julianna lakhelye.
Az udvarházban Ady is gyakran vendégeskedett, s a kerti kőasztal mellett gyakran üldögélt. A film bemutatja a különleges értékű szilágylompérti református templomot is. Az 1777-ben épült imaház büszkesége a másfél száz kazettával díszített mennyezet, kolozsvári mesterek remekműve.
A képek különlegessége a hagyományos virág- és növénymotívumok mellett az egyedi figurális ábrázolás: az egykori alkotók az istenházát bibliai szereplőkel, népmesei figurákkal, asztrológiai jelképekkel, állatokkal ékesítették fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok