2010. március 19., 09:512010. március 19., 09:51
Tófalvi Zoltánt nemcsak a korondi fazekasság szakértőjeként tartja számon az erdélyi és az egyetemes magyar kultúrtörténet, fáradhatatlanul kutatja az 1956-os magyar forradalom erdélyi, romániai visszhangjait, az azt követő megtorlásokat. Az 1956-os sorozat gondozója, a Mentor Könyvkiadó igazgatója, Káli Király István elmondta: eredetileg a sorozatot háromkötetesre tervezték, de a hatalmas dokumentumanyag túlnőtte ezt a keretet.
Káli bevallotta: nem „jó üzlet” az emlékiratközlés, de a kiadó ezt szolgálatnak tekinti. „Száz év múlva, amikor már elhalványulnak az 1956-os eseményekkel kapcsolatos érzelmek, lennie kell olyan forrásmunkáknak, amelyekből szakszerűen feltárható a múlt” – fogalmazott. Tófalvi negyedik kötetét mindössze 500 példányban adták ki.
Káli azért is tartja igen fontosnak az 1956-os forradalmat követő erdélyi események dokumentációjának a kiadását, mert szerinte a magyarországi történészek sem voltak tisztában eddig azzal, hogy itt milyen következményei voltak az anyaországi történéseknek.
Bölöni Domokos író szerint Tófalvi Zoltán munkássága „felér egy ’56-os szabadcsapat tetteivel”. Egész kutatócsoport munkáját vállalta magára.
Tófalvi az 1956-ról szóló sorozata kiadásának érdekében több százezer oldalnyi dokumentumot olvasott el, fordított le románból. A negyedik kötet számos korabeli újságcikket, kihallgatási jegyzőkönyvet, letartóztatási parancsot, házkutatási jegyzőkönyvet, tanúvallomást, szabadulólevelet, emlékiratrészletet, ítéletkivonatot tartalmaz – főként a Fodor Pálhoz (a közismert volt marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre édesapjához) kapcsolódó eseményekkel, és a köré csoportosuló személyiségekkel kapcsolatban. A kötet egyik központi alakja a 2007-ben elhunyt Csiha Kálmán református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület volt püspöke.
Tófalvi ezúttal is vázolta: 1956 után az erdélyi kérdés megoldására négy elképzelés létezett, és ezeket olyan körülmények között készítették elő és vállalták azok kidolgozói, hogy tudták, az életükkel játszanak. Fodor Pál csíkszeredai út-, vasút-, és hídépítő mérnök a lakosságcsere tervét dolgozta ki, és ezt vitatta meg Márton Áronnal, akihez baráti szálak fűzték.
Tófalvi szerint sorozata negyedik kötetének a nagy tanulsága az, hogy az 1956-os forradalom leverése után „az erdélyi magyar értelmiségiek vitték tovább a szabadság fáklyáját”. A jelenlegi belpolitikai helyzetre utalva Tófalvi megjegyezte: furcsa, hogy míg 1956 után négy aprólékosan kidolgozott elképzelés létezett Erdély sorsával, jövőjével kapcsolatban, „ma mindössze két autonómiaterv létezik”. Úgy véli: ma Romániában azért került le a terítékről a magyar kérdés, azért vált lehetségessé, hogy az RMDSZ ismét kormányzó alakulat legyen, mert a fiatal román politikusok fő célja ma az, hogy az Európai Unió elfogadja Besszarábia Romániához való csatolását. „Ezt el is fogják érni, mint ahogy a Kígyó-szigetet is visszakapták Ukrajnától” – mondta.
A könyvbemutatón Kilyén Ilka marosvásárhelyi színésznő az 1956-os eseményekhez, az akkori életérzéshez kapcsolódó irodalmi művekből adott elő részleteket.
Dzsafar Panahi világhírű iráni rendező titokban forgatott Egy egyszerű baleset című thrillerének ítélte az Arany Pálmát a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Juliette Binoche francia filmszínésznő által vezetett nemzetközi zsűri szombat este.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.