Fotó: Szentes Zágon
2010. február 02., 09:152010. február 02., 09:15
László Noémi költő, a zenész beszélgetőtársa említette, hogy egy korábbi interjúban Murányi azt vallotta: a zene nem a hivatása, hanem a küldetése. Murányi ennek kapcsán elmondta, inkább a környezete foglalkozik azzal többet, hogy meghatározza őt, míg ő maga próbál ettől a kérdéstől elszakadni.
„Sem a zenében, sem az irodalomban nem tartom magam profinak, mindkettőt amolyan hályogkovácsként művelem, az ösztöneimre hagyatkozva komponálok, és ebből születnek a dalaim” – fogalmazott. A vasárnapi alkalmon egyébként Murányi elsősorban költőként vett részt, hiszen az Előretolt Helyőrség támogatásával egy könyvecskében adta ki dalszövegeit, melyhez frissen megjelent új lemeze az ajándék.
A libapásztor srác című albumról és könyvről a szerző elmondta, az utolsó pillanatig vacillált a címadással, sokáig biztos volt benne, hogy A holdbéli nyúl című dala lesz a címadó, azonban miután Orbán János Dénes emlékeztette, hogy Jorge Luis Borgesnek van egy ilyen című írása, Murányi megkönnyebbült, amiért megváltoztatta döntését.
Murányi, mint mondta, hallgat a közönségre, és ha egy dal nem sikeres, akkor is leveszi műsorról, ha ő jó dalnak tartja azt. Egyébként eredetileg színésznek készült, azonban három sikertelen próbálkozás után belátta, hogy nem érdemes próbálkoznia. Zenei pályája miatt elsősorban öccsének, Jánosnak hálás. „Vele már gyerekkorunkban zenekarosat játszottunk. Ha zeneileg passzív testvéreim lettek volna, valószínűleg most nem lennék itt” – mondta. Az est során elszavalt és el is énekelt néhányat az új dalok közül, ezúttal egy szál gitáron, zenekara nélkül, de emlékeztette a közönséget, hogy a lemez hivatalos bemutatóján, február 27-én már a teljes zenekar játszik a Bulgakovban.
A Helyőrség rendezvényeinek utolsó programjaként a székely gála következett, amelyen Orbán János Dénes, Sántha Attila és Muszka Sándor „guruzsmáltak és csemerkedtek”. Szó esett arról, hogyan alapította meg Sántha az új székely irodalmat, hogyan dolgozta ki a transzközép elméletet, de Muszka Sándor „tragikus” életútjáról is szó esett. A szerzők felolvastak néhányat a legprovokatívabb írásaikból, Muszka ezúttal a stand-up comedyt szolgáltatta, székely akcentussal mesélve el néhány jellegzetesen székely történetet.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.