2009. december 17., 10:102009. december 17., 10:10
H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatójának köszöntője után lapunk munkatársa, az antológia szerkesztője, Jakab Márta ismertette a kötetet, melybe erdélyi magyar költők zenéről, zeneszerzőkről, zenei élményekről írt verseiből válogatott Molnár Judit. A Matei László illusztrációival díszített kötet Áprily Lajostól napjainkig, Papp Attila Zsoltig gyűjti egybe a jelentősebb hazai költők verseit a témában.
„E kötet nemcsak tartalmában, de már címében (123 vers) is azt érzékelteti, hogy öszszeállítója a bőség zavarával küzdött. S őszintén szólva, a kötet szerkesztője is nehezen szánta rá magát, hogy gátat szabjon e versáradatnak” – fogalmazott a szerkesztő, utalva arra, hogy a sorozat eddigi darabjai 101, illetve 111 verset tartalmaztak, és hogy ezúttal milyen hatalmas termésből kellett kiválogatni az általuk legjobbnak ítélt 123-at. Találunk itt verset Bartókról, Kodályról, Lisztről, de Beethoven, Bach, Mozart, Haydn, Chopin művei is sok erdélyi tollforgatót megihlettek.
A sorban természetesen ott találjuk Szilágyi Domokos Bartók Amerikában című költeményét, Lászlóffy Aladár Kodály, Chopin ősszel és Haydn hallgatása közben című verseit, de Louis Armstrongról született verseket is olvashatunk Király László és Papp Attila Zsolt tollából az 56 szerzőt felvonultató kötetben.
A kötet szerkesztője a sorozat korábbi 11 darabjáról is beszélt, megtudhattuk, hogy az első, Kolozsvárról szóló könyv Katona Éva színésznő, előadóművész ötlete volt 2002-ben. A kiadvány nemsokára harmadik, bővített kiadásához ér, és nagy népszerűségét látva a kiadó munkatársai elhatározták, hogy más városokról is összeállítanak hasonló tematikus köteteket. „Nem csalódtunk, amikor egyrészt az egyes helyszínek lokálpatrióta olvasóközönségére, valamint a turisták kíváncsiságára alapozva elkészítettük a Nagyváradról, Marosvásárhelyről, valamint a Székelyföldről szóló gyűjteményt” – mesélte Jakab Márta.
A következő években már önként jelentkeztek azok, akik a Nagyenyedről, Brassóról szóló verseket gyűjtötték egybe, majd született szerelmesvers- és versparódia-gyűjtemény, de az erdélyi költők európai kalandozásairól szóló versek és a szellemi elődöket megörökítő művek antológiája sem maradt el. A szerkesztő a folytatásról is mondott néhány szót, megjelenés előtt áll például a szintén Krónika-munkatárs, Rostás-Péter Emese gyűjtőmunkája nyomán egy Háromszékről szóló kötet, Katona Évától egy sóvidéki összeállítást, Molnár Judittól pedig egy mementókötetet vár a kiadó, a távolabbi tervek között pedig szatmári, udvarhelyszéki, sőt egy Csíksomlyóról és híres búcsújáról szóló gyűjteményes verskiadás is szerepel. „A tizenkettő egy tucat mondásnak van ugyan olyan pejoratív értelmezése, miszerint egyre megy, sekélyes, de biztosíthatom önöket – s remélem erről a kötetek olvasói maguk győződnek meg –, hogy ez erre a sorozatra nem érvényes” – hangzott el zárómondatként az ismertetőben.
Miután Jancsik Pál és Bordy Margit felolvasta a kötetben szereplő versét, Demény Péter pedig nemcsak sajátját, de a Balázs Imre Józsefét és a Lövétei Lázár Lászlóét is, Merényi Krisztián Fuldokló szűz című novellafüzérét ismertette Jancsik Pál, a könyv szerkesztője. Jancsik elmondta, hogy a könyv ugyanazon a pályázaton nyert támogatást, amelyen az általa beküldött verseskötet elbukott, és a sors úgy hozta, hogy a kiadó rá bízta a könyv szerkesztését, a szigorú műbíráló szerepét mégis visszautasítja, mivel ez rá nem jellemző. Merényi Krisztiánról megtudtuk, hogy mestersége kőfaragó, de vízóra-leolvasóként is dolgozott, így amint Jancsik Pál fogalmazott, „alulról jött ember”, akinek alkalma volt megismerni az élet visszásságait.
„Ezeket a visszásságokat bontja ki könyvében, mely nemcsak emiatt hat természetesként, de nyelvezete miatt is, mely a korabeli fiatalság szlengjét idézi – fogalmazott Jancsik. Hozzátette – Úgy tűnik azonban, bizonyos ponton elfogynak a primer élmények, ezután a könyvben szereplő helyzetek már kitaláltak, de ez nem jelenti azt, hogy nem életszerűek, viszont innen már a szerző szürreálisan ábrázolja az életet, a szokatlan helyzeteket.” Az ötödik kötetét publikáló szerzőtől megtudtuk, hogy a könyv címe és a cikluscímek nem a kötetben szereplő egyes novellák címei, hanem ezeket véletlenszerűen adta, amolyan ráérzés nyomán. „De ez még belefér a kötet szürreális világába” – mondta Merényi. Egy rövidebb történet felolvasása után a jelenlévők megvásárolhatták a bemutatott köteteket, melyeket a jelen lévő szerzők dedikáltak.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.