2010. május 31., 10:592010. május 31., 10:59
Az indítás ötlete Szigeti Lászlótól származott, most is ő igazgatja a kiadót. 1991 áprilisában kezdtünk szerveződni, abból indultunk ki, hogy a rendszerváltás után nyitnunk kell az egész magyar irodalom felé” – mondta az író. A kiadó független a politikától, az irodalmi irányzatoktól. Grendel szerint egyetlen szempont vezérelte őket: az, hogy minőségi irodalmat adjanak ki.
Elmondta: már akkor is úgy vélték, hogy a magyar irodalom egy és oszthatatlan, a kisebbségi műhelyeknek ki kell lépniük a korábbi gettókból. Az író jelenleg a pozsonyi egyetem tanára. „Egy idő után könyvkiadás az infarktus közelébe sodort, így inkább az egyetemet választottam” – mondta. 1992-től a Kalligram a saját folyóiratát is megjelenteti, Grendel 1992– 1994 között ennek is a főszerkesztője volt, a tanítás mellett jelenleg is részt vesz a munkában. Mészáros Sándor, a jelenlegi főszerkesztő mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kiváló műszaki munkatárs, Hrapka Tibor nélkül a Kalligram-könyvek nem vívhattak volna ki olyan tekintélyt. Ugyanakkor Láng Zsolt kérdéseire válaszolva Mészáros azt is kifejtette, hogy mennyire megváltozott mára az írók, könyvek sorsa.
„Ma egyáltalán nem mellékes az, hogy ki miként mediatizálja saját köteteit” – véli a főszerkesztő. Példaként Esterházy Pétert és Kányádi Sándort említette, akik tehetségük mellett azért is rendkívül népszerűek, mert igen érzékletesen tudnak beszélni az író-olvasó találkozókon, rádióban, tévében. „Viszont jó lenne bizonyos határon belül maradni, például furcsa, hogy Karafiáth Orsolya meztelen aktfotóit is megjelentette a saját honlapján” – mondta Mészáros, és ebből a megjegyzésből kisebb vita alakult ki a jelen lévő írók között arról, hogy hol is van az a bizonyos tűréshatár, és arról, hogy miként kellene megszervezni a könyvpiacot ahhoz, hogy a kiadványok eljussanak az olvasókhoz.
Csehi Zoltán korábban három évig maga is a Kalligram főszerkesztője volt, és bevallása szerint ez idő alatt a populáris irodalom megjelentetése felé akarta terelni a kiadót, de végül lemondott erről a törekvéséről és a főszerkesztőségről is. Az est folyamán az írók saját műveikből olvastak fel.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.