2010. május 31., 10:592010. május 31., 10:59
Az indítás ötlete Szigeti Lászlótól származott, most is ő igazgatja a kiadót. 1991 áprilisában kezdtünk szerveződni, abból indultunk ki, hogy a rendszerváltás után nyitnunk kell az egész magyar irodalom felé” – mondta az író. A kiadó független a politikától, az irodalmi irányzatoktól. Grendel szerint egyetlen szempont vezérelte őket: az, hogy minőségi irodalmat adjanak ki.
Elmondta: már akkor is úgy vélték, hogy a magyar irodalom egy és oszthatatlan, a kisebbségi műhelyeknek ki kell lépniük a korábbi gettókból. Az író jelenleg a pozsonyi egyetem tanára. „Egy idő után könyvkiadás az infarktus közelébe sodort, így inkább az egyetemet választottam” – mondta. 1992-től a Kalligram a saját folyóiratát is megjelenteti, Grendel 1992– 1994 között ennek is a főszerkesztője volt, a tanítás mellett jelenleg is részt vesz a munkában. Mészáros Sándor, a jelenlegi főszerkesztő mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kiváló műszaki munkatárs, Hrapka Tibor nélkül a Kalligram-könyvek nem vívhattak volna ki olyan tekintélyt. Ugyanakkor Láng Zsolt kérdéseire válaszolva Mészáros azt is kifejtette, hogy mennyire megváltozott mára az írók, könyvek sorsa.
„Ma egyáltalán nem mellékes az, hogy ki miként mediatizálja saját köteteit” – véli a főszerkesztő. Példaként Esterházy Pétert és Kányádi Sándort említette, akik tehetségük mellett azért is rendkívül népszerűek, mert igen érzékletesen tudnak beszélni az író-olvasó találkozókon, rádióban, tévében. „Viszont jó lenne bizonyos határon belül maradni, például furcsa, hogy Karafiáth Orsolya meztelen aktfotóit is megjelentette a saját honlapján” – mondta Mészáros, és ebből a megjegyzésből kisebb vita alakult ki a jelen lévő írók között arról, hogy hol is van az a bizonyos tűréshatár, és arról, hogy miként kellene megszervezni a könyvpiacot ahhoz, hogy a kiadványok eljussanak az olvasókhoz.
Csehi Zoltán korábban három évig maga is a Kalligram főszerkesztője volt, és bevallása szerint ez idő alatt a populáris irodalom megjelentetése felé akarta terelni a kiadót, de végül lemondott erről a törekvéséről és a főszerkesztőségről is. Az est folyamán az írók saját műveikből olvastak fel.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.