2011. október 17., 09:482011. október 17., 09:48
Németh Júlia felidézte, a magyar festészet napja civil kezdeményezésből indult 2002-ben, de évről évre több programmal készültek erre az ünnepre, immár Kárpát-medence-szerte, és ma már ki lehet jelenteni, hogy október a magyar képzőművészet hónapja. „A kezdeményezés Újbudáról indult, ahol Csontváry Kosztka Tivadar is élt és alkotott, és talán ezekben a percekben ültetnek ott el egy libanoni cédrust a festőművész emlékére” – mondta a műkritikus.
Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke arról a belső alkotóenergiáról beszélt, amely lehetővé tette, hogy a rendszerváltás óta sok esetben állami támogatások nélkül, civil kezdeményezésből létrejöjjenek olyan jelentős magyar kulturális központok és egyesületek, mint amilyen Kolozsváron a Barabás Miklós Céh, A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság vagy a nagybányai Teleki Ház. „Nemrég indult be egy amolyan kultúrturisztikai program, amelyre úgy tűnik, támogatást is kapunk a magyar kormánytól.
Ennek keretében Magyarországról és Erdélyből is érkeznének látogatók ezekhez a központokhoz, hiszen nekünk természetes ezeknek a léte, de sokan csodálattal tekintenek rájuk” – magyarázta az EMKE-elnök, hozzátéve, hogy művelődésszervezőket is elhoznak a program segítségével ezekbe az intézményekbe, lehetőséget biztosítva így az egyes programok népszerűsítésére. Jakobovits Miklós, a céh elnöke arról beszélt, hogy a már 20 éve dédelgetett álom, egy kortárs erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozása valóban beteljesül. Amint arról korábban már beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi múzeum már meg is vásárolta a telket, amelyen ez az intézmény felépül. „A tervek szerint az állam egy-egy művésztől 5-6 munkát vásárolna meg, és a művészek ugyanennyit ajándékba adnának az új intézménynek, hogy egy reprezentatív gyűjtemény jöhessen létre” – ismertette a részleteket Jakobovits. A kiállításon több mint harminc művész munkáiból kellett válogatni. Az est végén bejelentették: a következő csoportos tárlatot már a Szabadság napilapnak is helyet adó Jókai utcai épület emeletén kialakított korszerű kiállítótérben rendezik. A mostani tárlat változatos munkákat sorakoztatott fel. Amint Németh Júlia is utalt rá, már nemcsak a festészet ünnepe volt azonban a pénteki alkalom, szobrászok is kiállítottak, többek között Kolozsi Tibor Kegytárgy vagy Gergely Zoltán Fejfedő című kisplasztikáját lehetett megcsodálni.
| Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke volt a fővédnöke a magyar festészet napja alkalmából október 14-én Budapesten megszervezett konferenciának. A Magyar Festészet Napja Alapítvány által a Van-e a magyar festészetnek nemzeti karaktere? címmel összehívott tanácskozáson a politikus időszerűnek nevezte, hogy a festészetnek is legyen egyetemes magyar napja. „A művészet vonatkozásában is érvényes a klasszikus megállapítás, hogy nyelvében él a nemzet. Addig beszélhetünk magyar művészetről, amíg nemzeti karakterét megőrzi, áthagyományozza és továbbadja” –fejtegette Tőkés László neves képzőművészek és művészettörténészek társaságában. „Bábel és a többi bűnös város a diszharmónia, az értékrend felborulásának szimbólumai számomra. A diszharmónia pedig elvezethet oda, hogy egy idő után már csak egy szűk, belterjes réteg termeli magának, egymásnak a képzőművészeti alkotásokat. Nem értjük egymást, s eljutunk oda, hogy valóban nehezebb egy jó műértőt találni, mint egy jó festőt – ahogy egy olasz művészettörténész mondta. A művészek nem tudják megértetni magukat, üzenetük nem ér célba, ráadásul nincs már cél sem.” A határok feletti nemzetegyesítés kulturális dimenzióiról szólva Tőkés László rámutatott arra, hogy a festészet kapcsán szorosan együttműködő Felsőbánya és Szentendre közötti kapcsolat, valamint folytonosság jeleníti meg legbeszédesebben a művészet terén végbemenő nemzetegyesítést. „Ez pedig ugyanakkor a pünkösdi csodát ígéri nekünk a Kárpát-medencében élő magyarság, az anyaország és az utódállamok közötti szótértés vagy egymásra találás vonatkozásában. Remélem, hogy valóban egyre jobban meg fogjuk érteni egymást” – zárta beszédét a református püspök. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Látogatottsági adatok