Csütörtökön hajnalban, életének 85. évében elhunyt Fodor Sándor József Attila-díjas író, műfordító, az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő egyénisége. Az író családja csütörtökön közölte a sajtóval, hogy Fodor Sándor temetése Kolozsváron lesz, egyelőre nem tudni, pontosan mikor.
Szent István király megkoronázásától Mátyás király uralkodásának végéig tartó időszakról tart április elején előadásokat a Székelyföldön Hidán Csaba László történész. A magyar nemzet története című előadássorozatot Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja szervezi, a történelem legújabb kutatásait ismeretterjesztő formában tálalja a nagyközönség előtt és iskolákban rendhagyó történelemóra keretében.
A szakmai zsűri kiválasztotta a 2. Székelyföldi Grafikai Biennáléra beérkezett 850 alkotás közül azt a 270 alkotást, amelyekből a díjátadót követően vándorkiállítást szerveznek, valamint bekerülnek a nemzetközi szemle katalógusába.
A fotográfia művészetként való elismerésének korszakát mutatja be az 1889 és 1929 közötti négy évtizedből származó 200 képen – többek között Alfred Stieglitz, Man Ray és André Kertész felvételein – keresztül a budapesti Szépművészeti Múzeum A fotóművészet születése – A piktorializmustól a modern fotográfiáig című, péntektől látogatható kiállítása.
A második világháborúban szétbombázott Állami Javítóintézetből egy csapat vásott kölyök kerül az utcára. Történetükről Radványi Géza rendezett megrázó filmet 1947-ben, Valahol Európában címmel, a film alapján pedig Dés László és Nemes István készített musicalt, amelyet az Operettszínházban hol Haumann Péterrel, hol Kulka Jánossal, hol Forgách Péterrel játszottak számtalanszor.
Az önkormányzati segítség jelenthetne megoldást az Erdélyben található szakszervezeti művelődési házak problémáira, az érdekvédelmi szervezetek ugyanis lassan képtelenek fenntartani és működtetni a tulajdonukban lévő épületmonstrumokat. Az önkormányzatok azonban egyelőre csak partnerként segíthetnek működtetni, felújítani a hatalmas ingatlanokat, ezeket a kormánynak kellene átengednie a településeknek.
A gyerekek szöveghez való viszonya megváltozott, nincs türelmük, több képet, grafikát igényelnek, ezért rövid, mozaikszerű írásokkal és sok képpel töltjük meg a Napsugárt – hangzott el Zsigmond Emese, a folyóirat főszerkesztőjének – „A Napsugár tele van okossággal és boldogsággal” – Milyen értékek születtek a Napsugár 55 éves szellemi műhelyében? című, hétfő késő délutáni kolozsvári előadásában.
Pulzus néven művésztelepet hoznak létre Székelyudvarhelyen – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Miklós Zoltán történész-néprajzkutató, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Kovács Árpád művészettörténész, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa, Berze Imre képzőművész és Vécsy Nagy Zoltán művészettörténész.
Nagyjából hetven fiatal jött el tegnap délután a nagyváradi Szigligeti Színház rendhagyó „happeningjére”, amelyet a színházi világnap alkalmából hirdettek meg.
„Örülök, hogy ennyien eljöttek, ez azt jelenti, hogy, bár bunkerbe lezárva, de él a magyar kultúra” – köszöntötte a közönséget Horkay Hörcher Ferenc esztéta, irodalomtörténész, költő, egyetemi tanár a Bretter György Irodalmi Kör hétfő esti ülésén, a kolozsvári Bulgakov kávéház pincehelyiségében.
Világpremier, magyar ősbemutató és kortárs erdélyi dráma is szerepel majd a budapesti Nemzeti Színház 2012/2013-as évadának bemutatói között – minderről Alföldi Róbert számolt be tegnap. A színházigazgató rendhagyó módon a nagyszínpad alatt tartotta tájékoztatóját, mintegy jelezve, hogy valamilyen szempontból a 11 bemutató mindegyike különlegesség lesz.
A színjátszást, a színészetet ünneplik a teátrumok a mai napon a Párizsban működő Nemzetek Színháza 1957-es megnyitásának évfordulóján, a színházi világnap alkalmából. A jeles ünnepre az erdélyi és partiumi magyar teátrumok is változatos programmal készülnek. Amint arról korábban már beszámoltunk, a Kolozsvári Állami Magyar Színházban már szombaton nyílt napot szerveztek a világnap tiszteletére, amely a közönség figyelmének felkeltésére is...
Megnyitásának 10. évfordulóját ünnepelte vasárnap a Nemzeti Színház. Az ember tragédiája díszelőadása előtt tartott beszédében Réthelyi Miklós, a kulturális tárca vezetője többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a színház nem a politika gyakorlóterepe. „De el kell fogadnunk, hogy a színház a maga módján reagál a körülöttünk lévő világra. Ezért szükség van a nagyvonalúságra” – hangoztatta. Miért van szükségünk színházra,...
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen rendezett sajtótájékoztató keretében mutatták be tegnap délben Erdély új magyar nyelvű színházi portálját, a www.szinpad.ro-t. A kulturális kezdeményezésről, mely a már évek óta működő www.hamlet.ro-t követi, Mihály I. Csaba projektmenedzser és Kardos Kinga főszerkesztő beszélt, mondván, hogy ennek elsődleges célja a közösségépítés, a szakmabeliek közötti párbeszéd megteremtése, a kommunikáció...
A találkozón levetítették Fábri Zoltán Körhinta című filmjének részletét: a művésznő elmondta, nem szereti visszanézni a filmszerepeit, mivel utólag sokat változtatna, a befejezettség gondolatát nem tudja elviselni. Színészetének egyik alapköve, amit Mihail Bulgakov író barátjától, Grigorij Konszkij rendezőtől tanult. Konszkij feljött a színpadra, és azt mondta: „Egy életre tanulja meg azt, hogy a színpadon a sóhajban ugyanannyi idegenergia van, mint a...
Filmes és irodalmi kerekasztal-beszélgetésekre is sor került a hétvégén Kolozsvárott megszervezett Tájoló erdélyi közéleti konferencián. A filmesek a magyar film jelenének és jövőjének gondjait járták körül, az írók Hol vannak az olvasók? címmel tartottakkerekasztal-beszélgetést.
„Az ének a zenélés lelke” – ez a Kodály Zoltántól származó idézet volt a mottója a szombaton Aradon megrendezett 5. Gyermekkari Találkozónak, amelynek az Éneklő ifjúság Kodály Zoltán szellemében címet adták, és amellyel a 130 éve született, 45 éve elhunyt zeneszerző, zenepedagógus és népzenegyűjtő emléke előtt tisztelgett a Romániai Magyar Dalosszövetség és a hét részt vevő együttes.