Ismét támadta a libanoni főváros egyik külvárosát az izraeli hadsereg
Nemzetközi, esetleg NATO-vezetésű erő telepítését javasolta egy Libanon határain belüli elválasztó övezetbe az amerikai külügyminiszter libanoni tárgyalásain a The Washington Post értesülése szerint. Az elképzelés szerint a nemzetközi haderő tevékenységét két-három hónap után kiterjesztenék arra is, hogy segítséget nyújtson a libanoni hadseregnek visszanyerni az ellenőrzést Dél-Libanon felett – írta meg nem nevezett libanoni és amerikai illetékesekre hivatkozva az amerikai napilap.
A nemzetközi erő a libanoni hadsereg kiképzésében is segédkezne, amerikai illetékesek szerint ugyanis a libanoni fegyveres erőknél a szándék és az eszközök egyaránt hiányoznak a Hezbollah, az utolsó libanoni magánhadsereg lefegyverzésére. Bejrútban a miniszterelnök, akárcsak a legmagasabb rangú választott síita tisztségviselő és más vezetők kétkedéssel fogadták az amerikai tervet. Rice tárgyalópartnerei, Fuád Szinjóra miniszterelnök és Nabih Berri, a Hezbollahhoz közel állónak tekintett parlamenti elnök arra figyelmeztettek: nem valószínű, hogy a Hezbollah elfogadna bármely külföldi katonai jelenlétet hagyományos síita erősségében, Dél-Libanonban. A szervezet máris elutasította a lefegyverzésre szóló felhívásokat. A libanoni kormányfő az azonnali tűzszünetet szorgalmazta Rice-szal folytatott tárgyalásain. Az Egyesült Államokra a libanoni humanitárius válság fényében – amely a négymilliós közel-keleti országban 750 ezer embert késztetett otthona elhagyására – egyre nagyobb nyomás nehezedik arab és európai országok részéről. A válság leküzdéséhez szükséges lépések sorrendjében sincs egyetértés a nemzetközi szereplők között. Arab országok olyan elképzeléseket fogalmaztak meg, amelyek az azonnali tűzszünetre koncentrálnak, s csak ennek elérése után térnének át a Hezbollah lefegyverzésének és a fogságában lévő két izraeli katona szabadon bocsátásának kérdésére. Az amerikai kormány viszont kiállt a síita milícia elleni izraeli hadjárat mellett, és Izraellel együtt az izraeli katonák azonnali szabadon bocsátását követeli. Izrael szerint mintegy 20 ezer fős békefenntartó erőt kellene Libanon déli térségébe vezényelni, és a csapatok helyszínre telepítését két héten belül végre kellene hajtani azt követően, hogy a nagyhatalmak erről döntenek. Amír Perec izraeli védelmi miniszter tegnap közölte, országa mindaddig fenn fog tartani egy biztonsági sávot Dél-Libanonban, amíg az odatelepítendő nemzetközi erők át nem veszik az ellenőrzést. Hozzátette: ebben a térségben mindenkire tüzet nyitnak, aki oda belép. Arról nem beszélt, hogy milyen széles lesz a sáv, de kormányzati források szerint 3–4 kilométer lehet. Nyugati diplomaták, akik az izraeli kormánytól kaptak tájékoztatást, azt mondták, hogy az helyenként elérheti majd az 5–10 kilométeres szélességet is. A tárgyalások ellenére továbbra is folytatódnak a harcok. Az izraeli hadsereg – másfél napos szünet után – tegnap délután ismét bombázta a Hezbollah erősségének számító, síiták lakta Haret Hreik dél-bejrúti peremvárost, a támadásnak 12 civil halálos áldozata volt. A bombázások Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter hétfői bejrúti látogatása alatt szüneteltek. Az izraeli szárazföldi haderő továbbra is harcot folytat Bint Dzsbeil dél-libanoni város elfoglalásáért. A város a Hezbollah legfontosabb délkelet-libanoni állása. Izraeli katonai források szerint a harckocsik és a katonák már körbevették Bint Dzsbeilt, elzárták a külvilágtól a várost, és 20–30 gerillát megöltek. Tegnap izraeli harci gépek lebombáztak egy lakóházat a dél-libanoni Nabatijéban, 25 kilométernyire északra Bint Dzsbeiltől. Heten meghaltak, köztük egy család négy tagja. Hét légitámadást intéztek Hezbollah-állások ellen Mardzsajún körzetében, és kettőt Debbin falu ellen. Izraeli hadihajók is tüzérségi támadásokat indítottak több település ellen Nakúra és Szúr között. Nakúrában van a székhelye az ENSZ libanoni békefenntartó erőinek (UNIFIL). Közben tegnap Hezbollah-rakéták tucatjai csapódtak be észak-izraeli területekre, köztük Haifára is. Az izraeli rendőrség összesítése alapján Haifában legkevesebb öten sebesültek meg, a Karmielhez közeli Mgar faluban egy izraeli arab kislány meghalt, és négyen megsebesültek. Hírösszefoglaló
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
szóljon hozzá!