2008. április 15., 00:002008. április 15., 00:00
„Mind a két eset azt bizonyítja számomra, hogy a kisebbségi kérdést nemzetköziesíteni kell. Az erdélyi magyar ügy nem Románia belügye, hanem egy nemzetközileg fontos ügy” – folytatta Tõkés a Gál Kinga néppárti EP-képviselõvel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Tõkés László szerint Tibet és Koszovó is mintaértékû eset. A Kárpát-medencei magyarok ügyét egyfajta Ahtisaari-terv keretében lehetne rendezni – tette hozzá. A képviselõ kiemelte: több esetben az erõszakos cselekmények vezettek el a megoldás megtalálásáig. „Mi erdélyiek békés úton, jogi úton, nemzetközi összefogással keressük a megoldást. De úgy látszik, hogy a világ csak akkor figyel oda igazából egy ügyre, ha vér folyik. Mi nem szeretnénk odajutni” – hangsúlyozta a képviselõ. Abban Tõkés László és Gál Kinga is egyetértett, hogy a koszovói helyzet megnehezíti a kisebbségi kérdések rendezését az uniós intézményekben. Gál Kinga szerint azok az országok, amelyek nem akarják elfogadni Koszovó függetlenségét, kifejezetten félnek minden, kisebbségekre vonatkozó utalástól. A visszalépés mindegyik uniós intézményben megfigyelhetõ – tette hozzá.
„Visszagubózás” tapasztalható: egyes országok ismét azt hangsúlyozzák, hogy a kisebbségek ügye belügy. Ez szembemegy az uniós alapelvekkel – hangsúlyozta Gál Kinga. Mindez nem hat pozitívan a magyar autonómiatörekvésekre sem – mutatott rá a néppárti képviselõ. Gál Kinga kiemelte: a koszovói szerbeknek adott önrendelkezési jog precedens lehet a Kárpát-medencei magyar közösségek számára.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Látogatottsági adatok