Mark Rutte „értékes szövetségesnek” nevezte Lengyelországot
Fotó: NATO
A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
2025. március 26., 15:582025. március 26., 15:58
A Lengyelország kormányfőjével folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Mark Rutte méltatta a lengyel védelmi kiadások szintjét, és a NATO keleti szárnyának erejét növelő, „értékes szövetségesnek” nevezte Lengyelországot.
Ezzel tisztában kell hogy legyen Vlagyimir Putyin orosz elnök és „akárki más is, aki meg akarna támadni minket” – jegyezte meg a NATO-főtitkár.
Donald Tusk megköszönte, hogy Rutte „egyértelműen érdeklődik” a Lengyelország keleti határának fokozottabb védelmét célzó Keleti Pajzs projekt iránt, és támogatja azt.
Az ukrajnai béketárgyalásokról Tusk elmondta: Lengyelország és a NATO „korlátozott hatással” van erre a folyamatra. Ezért fel kell készülni „az olyan forgatókönyvekre, amelyeket nem százszázelékosan mi írunk”, és bízni kell a NATO „teljes szolidaritásában” – jelentette ki. Aláhúzta: Varsó „szorosan együtt fog működni a jó béke érdekében”. Hozzátette: az esetleges békemegállapodásnak „teljességgel garantálnia kell” Ukrajna szuverenitását.
Mark Rutte szerdán Varsóban Andrzej Duda elnökkel, valamint a lengyel külügyi és a védelmi tárca vezetőivel is találkozott.
Dariusz Lukowski tábornok, a varsói államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke kedd este a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban arról beszélt, hogy orosz támadás esetén Lengyelország mennyi ideig tudna védekezni a szövetséges támogatás érkezéséig.
– jelentette ki ki Lukowski.
Úgy vélte azonban, hogy a fegyveres erők folyamatban lévő fejlesztése nyomán Lengyelország két-három éven belül annyira felfejleszti képességeit, hogy „reálisan szembeszállhat az orosz agresszióval”.
A korábbinál több pénzt kell fordítani az európai védelmi kapacitás és az ellenállóképesség fokozására, ugyanis aggasztó a jelenlegi európai biztonságpolitikai helyzet – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
Ezer fölé emelkedett a mianmari földrengés hivatalosan megerősített halálos áldozatainak száma.
A budapesti nagykövetségek egy csoportja közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a magyar kormánypárt által elfogadott törvény miatt, amely betiltja az LMBTQ+ közösség Pride felvonulását – közölte a Reuters.
Gyakorlatilag megsemmisült az orosz-ukrán határon lévő Szudzsa gázmérőállomás, miután kelet-európai idő szerint 9 óra 20 perc körül az ukrán hadsereg, az előzetes információk szerint HIMARS rakétákkal csapást mért rá.
Egy 7,7-es erősségű földrengés rázta meg Mianmart, épületek omlottak össze, rengeteg személy életét vesztette, sok embert még keresnek.
Különböző segélyszervezetek több mint egy tucat munkatársa halt meg vagy tűnt el az elmúlt napokban Gázában, miután Izrael a kéthónapos tűzszünet összeomlását követően újra katonai támadást indított a palesztin enklávé ellen.
Brüsszel háborúra készül, de nem fenyeget háború, és Magyarország a béke oldalán marad – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Egy amerikai bíró csütörtökön elrendelte, hogy Donald Trump elnök kormánya őrizze meg a Signal üzenetküldő alkalmazáson küldött üzeneteket, amelyekben a jemeni húszik elleni támadási terveket vitatták meg.
Egy héten belül immár harmadszor üzent közösségi oldalán a román állampolgároknak az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta, hogy Ukrajnát helyezzék egyfajta ideiglenes közigazgatás alá, hogy lehetővé tegyék az új választások megtartását és a háború rendezését célzó kulcsfontosságú megállapodások aláírását.
Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.
szóljon hozzá!